eur:
408.2
usd:
374.81
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Kercsi-szoros, 2017. október 11.A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A két, egyenként 227 méter hosszú ívelt főtartó 6000 tonna összsúlyú vasúti sínnel és mintegy 1000 tonna közúti aszfaltburkolattal terhelt felszerkezetet tart majd a vízfelszín felett 35 méterrel. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)
Nyitókép: A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)

Újra járnak a hajók az Azovi-tengeren

Oroszország „részben feloldotta” az Azovi-tengeren található ukrán kikötők blokádját – közölte az ukrán kormány. Ezt a „kemény nemzetközi nyomásnak” tulajdonították be, amiért köszönetet mondtak.

Felújították a hajóforgalmat az Azovi-tenger ukrán kikötőiből – erről beszélt Volodimir Omelian ukrán infrastrukturális miniszter, aki szerint Oroszország a múlt héten még elzárva tartotta a Kercsi-szorost, ahol a hajók kijuthatnak a Fekete-tenger nemzetközi vizeire.

A miniszter szerint

Moszkva kénytelen volt meghajolni a kemény „nemzetközi nyomás előtt”.

Ennek nyomán már rakodják az ukrán búzát és mezőgazdasági termékeket Mariupol és Berdjanszk kikötőiben.

Az orosz hivatalos válasz az volt, hogy a rossz idő miatt nem engedték át a hajóforgalmat az orosz szárazföldet és az Ukrajnától elcsatolt Krím-félszigetet összekötő új híd alatt.

A szoros volt az, ami miatt kiéleződött a feszültség a két ország között. November 25-én három ukrán hadihajó próbált áthaladni rajta – a közös használatra és hajózásra vonatkozó szerződésre hivatkozva. Orosz határőrhajók azonban nekik ütköztek, rájuk lőttek és elfoglalták azokat, majd letartóztatták a fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán tengerészt.

Bár Porosenko ukrán elnök és az őt támogató NATO-vezetők és nyugati szövetségesek is elítélték az orosz fellépést, ukrán politikai körökben sem egyértelmű a Moszkva által „provokációnak” minősített eset megítélése.

Porosenko szükségállapotot vezetett be több ukrán határmegyében „azonnali háborús veszély miatt” – de csak 30 napra sikerült kiterjesztenie a rendelkezést. Így nem tudja, illetve nincs értelme számára korlátozni a politikai pártok tevékenységét, amit a szükségállapot lehetővé tesz. Egy hosszabb periódus azt jelentette volna, hogy elhalaszthatta volna a márciusi választásokat.

Julia Timosenko volt miniszterelnök – akinek sokkal jobb esélyei vannak a népszerűtlen Porosenkónál – éppen ezzel vádolta meg az elnököt. Arra utalt, hogy az politikai célokra próbálja felhasználni a tengeri incidenst. Kommentátorok pedig a 2014-ben elüldözött Janukovics elnöknek a tiltakozások letörésére hozott diktatórikus intézkedéseihez hasonlították a szükségállapotot. Porosenko tetszési indexét aláássa, hogy

az ukrán gazdaság még mindig gyengélkedik és az országban még mindig az az oligarcha-rendszer dominál,

amit a Majdan-forradalom annak idején el akart söpörni. Porosenko így nacionalista jelszavakkal – „Hadsereg, nyelv, hit” – kampányol és az orosz veszélyre hivatkozva próbálja maga mögé terelni honfitársait.

Közben nyerésre áll abban, hogy önálló és egységes ukrán ortodox egyházat hozzon létre és még jobban elvágja a szomszédjához kötődő történelmi és kulturális szálakat. Porosenkónak már sikerült megszereznie az ortodoxia nominális vezetője, Bertalan konstantinápolyi pátriárka jóváhagyását ahhoz, az ukrán egyház elszakadásához a domináns moszkvai patriarchátustól. A projekt azonban akkor lehet igazán sikeres, ha az ukránok kisajátítják az úgynevezett „szuperkolostorokat”, a lavrákat. A kijevi Pecsorszaja lavrát viszont az orosz kultúra bölcsőjének tartják és nem valószínű, hogy Moszkva eltűrne egy ilyen lépést.

Közben az Ukrajnát támogató Egyesült Államok közölte, hogy a kercsi incidens miatt hadihajót küld a Fekete-tengerre. Erről egy nemzetközi szerződés miatt 15 nappal korábban értesítenie kell Törökországot, a Boszporusz-szoros gazdáját.

Címlapról ajánljuk
Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.

Izgalmas térképen az amerikai elnökválasztás várható kimenetele

Igencsak szoros csatát jósolnak a közvélemény-kutatók, de a szakértő szerint Donald Trump így is jobban áll, mert eddig is mindig alulmérték a voksolások előtt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×