Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd
Petro Porosenko ukrán elnök (k) vezeti az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését Kijevben 2018. november 25-én éjjel. Porosenko 60 napos hadiállapot bevezetését javasolta a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Mihajlo Markiv

Tálas Péter: ez még nem jelent háborút

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója, Tálas Péter az InfoRádió reggeli műsorában azt mondta, nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország szárazföldi hadműveletekre is készül Ukrajna ellen. Ukrajna teljes harckészültségbe helyezte hadseregét.

Orosz hadihajók nyitottak tüzet vasárnap az ukrán haditengerészet járműveire a Kercsi-szorosnál. A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 60 napos hadiállapot bevezetését javasolta. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma rendkívüli ülésen tárgyalja meg a fejleményeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója, Tálas Péter szerint ez még nem jelent háborút.

"Azt gondolom,hogy az ukránok attól félnek, hogy ezzel egy újabb orosz támadás előkészületeit akarja jelezni Moszkva"

- mondta az InfoRádió reggeli műsorában a biztonságpolitikai szakértő.

Petro Porosenko ukrán elnök szerint nem zárható ki, hogy Oroszország szárazföldi hadműveletekre is készül Ukrajna ellen, Tálas Péter azonban ezt nem, tartja valószínűnek. Mint a szakértő elmondta, eddig is voltak tűzszünetsértések, nem gondolja, hogy az oroszok más területen is elő fognak jönni ilyen eseményekkel.

Azt kell látni, hogy az Azovi-tengeri kérdés állandó probléma, amióta a Krímet annektálta Oroszország, illetve elkezdte megépíteni a Kercsi-szoroson átívelő hidat.

Az ukránoknak azért gond, mert az Azovi-tengeri városok gazdasága visszaesett, az oroszok pedig arra hivatkoznak - Tálas Péter szerint nem teljesen joggal -, hogy azok az ukrán hadihajók, amelyek a Kercsi-szoroson akarnak átkelni, megsértik az orosz tengeri határokat.

Közben a NATO és az Európai Unió is önmérsékletre intette a feleket, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pedig ma sürgősséggel tárgyalja meg a helyzetet. Ezt, sajtóértesülések szerint az orosz és az ukrán fél is kezdeményezte. Tála Péter ugyanakkor kérdésesnek tartja a találkozó kimenetelét.

"Az agressziót, az annektálást a nagyhatalmak máig nem ismerték el, nem tartják legitimnek, ezért érdekes lesz, hogy a Biztonsági Tanácsban, milyen álláspontot fogalmaznak majd meg.

Tálas Péter valószínűtlennek tartja, hogy egyelőre bármilyen határozat szülessen a kérdésben, mert azt Oroszország biztosan megvétózná.

A Kercsi-szorosban történteket Kijev a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, az orosz szövetségi biztonsági szolgálat szerint viszont provokáció történt, amelyet Ukrajna készített elő.

Teljes harckészültség

Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az "orosz agresszióra" az Azovi-tengeren - jelentették ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntést hozott a "hadiállapot jogi helyzetének" bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezéséről.

A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálatot is készültségbe helyezték. Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az "orosz agresszió" miatt hétfőn 16 órára összehívja a parlament rendkívüli ülését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást jelöli államfőnek a Tisza parlamenti frakciója

Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon szombaton, a képviselőcsoport ülését követően. Az ellenzéki pártok elutasítják a volt főbírót.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

Hatalmas háttéralkuk után dőlhet el a kriptovaluták sorsa Amerikában

John Thune, az amerikai szenátus republikánus többségi vezetője szombaton lépéseket tett a kriptovaluták átfogó szövetségi szabályozását megteremtő Clarity Act elfogadásának előmozdítására: szombat hajnalban kezdeményezte, hogy a szenátus az augusztusi nyári szünet után, szeptember közepén tartson kulcsfontosságú eljárási szavazást a Clarity Actről, megnyitva ezzel az utat a törvényjavaslat plenáris eljárása előtt. A törvényjavaslat megszavazása Donald Trump és a kriptoipar egyik legnagyobb washingtoni győzelmét jelentené.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×