eur:
411.1
usd:
395.19
bux:
79283.92
2024. november 22. péntek Cecília

A régió keményen üzent Oroszországnak

A közép- és kelet-európai országok felszólították Oroszországot, engedje szabadon az ukrán tengerészeket, és szolgáltassa vissza Ukrajnának a Kercsi-szorosnál nemrég elfoglalt hadihajókat - erről Andrej Plenkovic horvát kormányfő tett bejelentést Zágrábban, a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnevezésű regionális együttműködési tömörülés tagállamainak találkozója után.

A 18 tagállamból álló regionális együttműködési tömörülés támogatta Ukrajna területi integritását, és azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsértette a nemzetközi jogot. "Az álláspontunk világos, megsérült a nemzetközi jog" - mondta Plenkovic sajtótájékoztatóján.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, ráadásul nemzetközi vizeken a már Odessza felé visszafordult hajóikra, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A horvát fővárosban megtartott két napos konferencia középpontjában a biztonság, a migráció és a gazdaság állt. A tömörülés idei soros elnöke Horvátország volt. Zágrábtól jövőre Olaszország veszi át a tisztséget.

A 18 tagállamból álló KEK olasz kezdeményezésre 1989. november 11-én Budapesten jött létre. Jelenleg Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Montenegró, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna a tagja.

A KEK fő céljának a regionális együttműködés és az európai integráció elősegítését, valamint az EU-n kívüli tagállamok uniós csatlakozási folyamatának támogatását tekinti.

Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Döntött a kormány a különadókról – Mit jelent ez a Mol számára?

Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×