Infostart.hu
eur:
385.36
usd:
331.7
bux:
121642.12
2026. január 16. péntek Gusztáv

Merkel és Putyin Szíriáról és az ukrán-orosz konfliktusról tárgyalt

Munkareggelin találkoztak.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton.

Steffen Seibert német kormányszóvivő közölte: a megbeszélést a munkareggeli során folytatták, a fő téma a Szíria és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz konfliktus volt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt.

Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését.

Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság - mondta Peszkov.

Angela Merkel későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell.

Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája - vezetett be.

Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával gyakorlatilag blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren.

Petro Porosenko ukrán elnök eközben egy katonai rendezvényen Ukrajnában kijelentette, hogy Oroszország csapatösszevonásokat hajt végre az orosz-ukrán határ közelében. Közlése szerint több mint 80 ezer katonát, 1400 tüzérségi fegyvert, 900 páncélkocsit, 2300 páncélozott járművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert vezényeltek a határvidékre. Az ukrán elnök már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a Porosenko által megadott szám az orosz nyugati katonai körzet létszáma jelentős részének felel meg.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tovább ralizik a Mol, új csúcson a magyar tőzsde

Tovább ralizik a Mol, új csúcson a magyar tőzsde

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb a hangulat, bár csak minimális az esés mértéke. A magyar tőzsde viszont fittyet hány a gyenge nemzetközi hangulatra, és új csúcsot döntött, részben a Mol ralijának köszönhetően.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×