Ukrajna a hadiállapot bevezetésével összhangban megtiltotta a belépést területére minden orosz állampolgárságú férfinak 16 és 60 éves kor között - közölte az ukrán határőrszolgálat vezetője. A tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről - Petro Porosenko elnök részvételével - tartott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában.
Vannak kivételek
A határőrség vezetője azt mondta, hogy beengedik az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába. Később a határőrség szóvivője a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt mondta, hogy beengedik azokat is, akik például beteg hozzátartozóikat érkeznek meglátogatni. Szintén nem esnek tilalom alá a diplomata-útlevéllel utazók, közlekedési járműveket működtető hivatalos személyek, valamint azok sem, akik Ukrajnában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ugyanakkor az országba belépőket alaposan megvizsgálják, hogy korábbi tartózkodásuk idején nem sértették-e meg az ukrán jogszabályokat, nem jártak-e Oroszország által ideiglenesen megszállt területen.
A határőrség szóvivője hangsúlyozta, hogy
minden esetben egyedi döntést hoznak a beutazás engedélyezéséről, illetve megtagadásáról. Az a cél, hogy olyanok ne jussanak be, akik utána az országot destabilizáló tevékenységet folytatnának.
A kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására. A hadiállapot - amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája - az ország tíz megyéjére terjed ki, szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart.
Közben a krími ombudsman bejelentette, moszkvai fogdába szállítják a kercsi incidens után letartóztatott ukrán tengerésztiszteket, akiket két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztek. Hozzátette, nagyszámú csoport alakult moszkvai és krími nyomozókból, amely foglalkozik majd az ügyükkel, mint mondta az ombudsmani hivatalához nem érkezett panasz a letartóztatottaktól.
November 25-én a Kercsi-szoros közelében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket.
A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán állampolgárt – moszkvai közlés szerint matrózokat, tengerésztiszteket és az Ukrán Biztonsági Szolgálat embereit – őrizetbe vették, majd a krími székváros, Szimferopol bíróságának döntése alapján még aznap két hónapos előzetes letartóztatásba helyezték az orosz határ megsértésének gyanújával.
Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet,
megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva viszont az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre nem reagáltak.
Ez az incidens mindkét állam vezetőjének jól jön, hiszen csökkent a népszerűségük az országukban – mondta el Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
„Amikor egy társadalom fenyegetve érzi magát, az mindig a hatalmon lévőknek segít”
– fogalmazott.
Ma kezdődött Buenos Airesben a kétnapos G20-as csúcs, ahol Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen találkozott volna, de a megbeszélést az amerikai elnök – az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva – az utolsó pillanatban lemondta. Donald Trump egyúttal közölte: kész érdemleges találkozóra az orosz elnökkel, de csak az Ukrajnával folyó konfliktus rendezése után.
