Infostart.hu
eur:
378.46
usd:
321.45
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Danang, 2018. június 28.Donald Trump amerikai elnök (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélget az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezete 25. csúcstalálkozóján a vietnami Danangban 2017. november 11-én. A Fehér Ház sajtószolgálata 2018. június 28-án bejelentette, hogy július 16-án Helsinkiben rendezik meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját.  (MTI/EPApool/Jorge Silva) *** Local Caption *** 53890296
Nyitókép: Jorge Silva (MTI/EPApool)

Putyin nem sértődött meg Trumpra

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem sértődött meg amiatt, hogy amerikai hivatali partnere, Donald Trump lemondta kettőjük Buenos Airesben tervezett találkozóját, de sajnálatát fejezte ki a történtek miatt - jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója.

Elmondta, hogy a múlt hétvégén az argentin fővárosban megtartott G20-csúcson Trump egy fogadáson odament Putyinhoz és a két vezető 10-15 percig "állva" folytatott eszmecserét egymással. Ez alatt az orosz elnök, amennyire ennyi idő alatt lehetett, "részletesen" kifejtette Moszkva álláspontját Kercsi-szoros közelében, a Fekete-tengeren történt orosz-ukrán incidenssel kapcsolatban, az amerikai államfő pedig "figyelmesen meghallgatta az érvelést".

Trump arra hivatkozva mondta le a szombatra tervezett különtárgyalást Putyinnal, hogy Oroszország nem bocsátotta szabadon az incidens során elfogott 24 ukrán tengerészt és kémelhárítót, valamint nem szolgáltatta vissza az általa lefoglalt három ukrán haditengerészeti vízi járművet. Az esetet Moszkva ukrán határsértésként, Kijev pedig a hajózás szabadságára vonatkozó nemzetközi szabályok és kétoldalú megállapodások orosz megszegéseként értékelte.

Usakov szerint a két elnök Buenos Airesben szót ejtett a Kercsi-szorosban és az Ukrajnában általában kialakult helyzetről.

Mint mondta, Putyin esetleges washingtoni látogatásának témája nem merült fel. A Kreml tisztségviselője kifejezte Moszkva készségét a Washingtonnal folytatandó párbeszédre és egy újabb Putyin-Trump találkozóra. Úgy vélekedett, hogy a két ország felső vezetésének "rendkívül fontos" lenne nemcsak "állva", hanem végre egy újabb teljes körű tárgyalás keretében beszélnie egymással, egyebek között a biztonság témakörében.

Usakov szerint

a jelenlegi helyzetben az amerikaiaknak kellene kezdeményezniük, "minden tőlük függ".

Mint mondta, John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Buenos Airesben közölte vele, hogy az Egyesült Államok kész a kapcsolattartás folytatásra. Az orosz elnöki tanácsadó nem tudta megmondani, hogy hol, mikor és milyen szintű kétoldalú találkozókra lehet számítani.

Tájékoztatása szerint Putyin szerdai, Nicolás Maduro venezuelai elnökkel folytatandó megbeszélésén szó eshet a dél-amerikai országnak nyújtott orosz gazdasági támogatás kiszélesítéséről, s a napirenden szerepe majd az energiaügyi és haditechnikai együttműködés is. Usakov hangsúlyozta, hogy Moszkva támogatja a párbeszédet a szembenálló venezuelai politikai erők között. Kontraproduktívnak nevezte a Caracasra kívülről gyakorolt nyomást, és kifejezte reményét, hogy vasárnap esedékes venezuelai helyhatósági választások provokációk és törvénysértések nélkül fognak lezajlani.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök pénteken esedékes - kétnapos kormányközi bizottsági üléssel is előkészített - moszkvai látogatásával kapcsolatban Usakov azt hangoztatta, hogy annak "egy nyugtalan korszakot kell lezárnia" a kétoldalú viszonyban. A két ország kapcsolatában júliusban feszültség lépett fel, miután görög sajtóértesülés szerint Oroszország beavatkozott a görög belügyekbe, és az ország biztonságát aláásó tevékenységet folytatott.

Athén akkor, mint arra Usakov emlékeztetett, kiutasított két orosz diplomatát és további kettőnek megakadályozta a beutazását. Az elnöki tanácsadó sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy elmaradt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter athéni látogatása, amelyet a kétoldalú barátsági és együttműködési szerződés aláírásának 25. és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 190. évfordulójára.

Usakov a tárgyalások várható témaköreiről szólva elmondta, hogy Görögország érdeklődést mutatott a tervek szerint a déli nyomvonalon kiépítendő fölgázvezetékhez való csatlakozás, a Szaloniki és Novorosszijszk közötti hajózási útvonal beindítása, valamint orosz szárnyashajók vásárlása iránt.

Közölte, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének vezetőinek csütörtökre tervezett csúcstalálkozója Jereván kérésére elmarad az örményországi választási kampány miatt. A blokknak Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, és Tádzsikisztán a tagja.

Mint mondta, Putyin Argentínában Angela Merkel német kancellárral és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megvitatta annak lehetőségét, hogy egy újabb orosz-török-német-francia csúcstalálkozót tartsanak Szíria ügyében. Közölte, hogy Putyin Szaúd-Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe készül, de a látogatások dátumáról még nem tudott beszámolni.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×