Infostart.hu
eur:
355.92
usd:
308.6
bux:
133710.4
2026. június 9. kedd Félix
Idegsejtek, azaz neuronok egy mikroszkóppal készült felvételen.
Nyitókép: Unsplash

Így játszik Doomot kétszázezer mesterséges idegsejt

Korábban is előfordult már, hogy furcsa eszközökön játszották kutatók az kilencvenes évek klasszikus akciójátékát, a mostani kísérlet azonban mindet felülmúlja, ugyanis kétszázezer laboratóriumi körülmények között előállított emberi idegsejtnek tanították meg, hogyan aprítsanak virtuális démonokat.

Izgalmas kísérletet mutatott be az ausztrál Cortical Labs: egy olyan biológiai számítógépet, amelyik Doom játékot játszik. Az FPS akciójáték-klasszikus működtetéséhez 200 ezer élő, bőrből és vérsejtekből származó emberi neuront integráltak egy mikrochipre – írja a hvg.hu.

A csapat nem először hívja fel magára a figyelmet, 2022-ben ugyanis hasonló módon tanítottak meg neuronokat pingpongot játszani. A felhasználók ezt követően ostromolták meg őket a kérdéssel, hogy képesek lennének-e a Doomot is megtanítani nekik.

Mint írják, a játék óriási kihívást jelentett, ugyanis az összetett labirintusok, ellenségek és fegyverek jóval bonyolultabbá teszik, mint a klasszikus Pong. A kutatók azonban sikerrel jártak, és a videón is látható játékban a 200 ezer neuron irányítja a játékos karaktert.

A háttérben a startup cipősdoboz méretű, CL1 nevű, úgynevezett „wetware”, biológiai komputere áll, ami tulajdonképpen szilíciumchipekre ültetett, laborban tenyésztett emberi neuronok hálózata. Ezek a sejtek – akárcsak az emberi agyban – elektromos impulzusok segítségével kommunikálnak, és képesek alkalmazkodni a kapott ingerekhez.

A kutatók a játék egy leegyszerűsített formáját csatlakoztatták a neuronokhoz úgy, hogy a vizuális információkat elektromos mintázatokká alakították, amelyeket a sejtek „érzékelnek”. A neuronok válaszjeleiből pedig mozgásparancs lesz: fordulás, lövés, navigáció. Ez azonban nem előre programozott viselkedés: a sejtek visszacsatolást kapnak, és ha „rosszul” reagálnak, kaotikusabb inger érkezik, ha pedig „jobban”, akkor strukturáltabb. A rendszer így a jutalmazásos tanuláshoz hasonló mechanizmust valósít meg.

Félreértés ne essék: nem az a kísérlet célja, hogy neuronokkal helyettesítsék a számítógép-chipeket, hanem hogy megértsék, miként lehet biológiai rendszereket számítási feladatokra használni.

Címlapról ajánljuk
Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Igencsak beszédes, milyen eltérő stratégiával lett sikeres a három AI-nagyhatalom

Egy új AI-modell mögött ma már nemcsak kutatók és mérnökök állnak, hanem erőművek, félvezetőgyárak, tőzsdei befektetők, jogászok és kormányzati stratégiák is. A mesterséges intelligencia a 2020-as évek közepére geopolitikai tényezővé vált. Az Egyesült Államok vezet, de ennek megvan az ára. Kína gyorsan zárkózik fel, de csak korlátok között. Az Európai Unió pedig szabályoz, miközben a versenyben lemarad. A jövőt meghatározó nagy kérdés azonban egészen más lesz.

„Nagyon nagy disznóság történt” – miniszteri válasz az Országgyűlésben

A nyugat-magyarországi azbesztszennyezésről, egy Pécs melletti fejlesztésről, a TeSzedd! akcióról, a szentendrei HÉV fejlesztéséről, és a tiszaújvárosi CCGT-beruházásról is beszéltek a képviselők a hétfői kérdések során az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Védett ár az üzemanyagokra: fontos rendeletmódosítás jelent meg

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter rendeletben módosította a biztonsági kőolajtermék-készletek felhasználásának szabályait, amelynek lényege a készletértékesítési és nagykereskedelmi árak emelése. A benzin nettó készletértékesítési ára 270,25 forintról 283,45 forintra, a gázolajé 300,48 forintról 310,47 forintra nő literenként. A kormány ezzel a piaci folyamatokat kívánja lekövetni, feltehetően azért, hogy csökkentse a stratégiai készletek későbbi visszapótlásából eredő finanszírozási veszteséget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×