Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 19. vasárnap Emma
Idegsejtek, azaz neuronok egy mikroszkóppal készült felvételen.
Nyitókép: Unsplash

Így játszik Doomot kétszázezer mesterséges idegsejt

Korábban is előfordult már, hogy furcsa eszközökön játszották kutatók az kilencvenes évek klasszikus akciójátékát, a mostani kísérlet azonban mindet felülmúlja, ugyanis kétszázezer laboratóriumi körülmények között előállított emberi idegsejtnek tanították meg, hogyan aprítsanak virtuális démonokat.

Izgalmas kísérletet mutatott be az ausztrál Cortical Labs: egy olyan biológiai számítógépet, amelyik Doom játékot játszik. Az FPS akciójáték-klasszikus működtetéséhez 200 ezer élő, bőrből és vérsejtekből származó emberi neuront integráltak egy mikrochipre – írja a hvg.hu.

A csapat nem először hívja fel magára a figyelmet, 2022-ben ugyanis hasonló módon tanítottak meg neuronokat pingpongot játszani. A felhasználók ezt követően ostromolták meg őket a kérdéssel, hogy képesek lennének-e a Doomot is megtanítani nekik.

Mint írják, a játék óriási kihívást jelentett, ugyanis az összetett labirintusok, ellenségek és fegyverek jóval bonyolultabbá teszik, mint a klasszikus Pong. A kutatók azonban sikerrel jártak, és a videón is látható játékban a 200 ezer neuron irányítja a játékos karaktert.

A háttérben a startup cipősdoboz méretű, CL1 nevű, úgynevezett „wetware”, biológiai komputere áll, ami tulajdonképpen szilíciumchipekre ültetett, laborban tenyésztett emberi neuronok hálózata. Ezek a sejtek – akárcsak az emberi agyban – elektromos impulzusok segítségével kommunikálnak, és képesek alkalmazkodni a kapott ingerekhez.

A kutatók a játék egy leegyszerűsített formáját csatlakoztatták a neuronokhoz úgy, hogy a vizuális információkat elektromos mintázatokká alakították, amelyeket a sejtek „érzékelnek”. A neuronok válaszjeleiből pedig mozgásparancs lesz: fordulás, lövés, navigáció. Ez azonban nem előre programozott viselkedés: a sejtek visszacsatolást kapnak, és ha „rosszul” reagálnak, kaotikusabb inger érkezik, ha pedig „jobban”, akkor strukturáltabb. A rendszer így a jutalmazásos tanuláshoz hasonló mechanizmust valósít meg.

Félreértés ne essék: nem az a kísérlet célja, hogy neuronokkal helyettesítsék a számítógép-chipeket, hanem hogy megértsék, miként lehet biológiai rendszereket számítási feladatokra használni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

Orbán Zoltán: egyszerű módszerekkel segíthető a fecskeállomány visszaerősödése

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tájékoztatása szerint hazatérő fecskéinknek az idei aszályos tavaszon ismét nehéz vagy éppen lehetetlen sarat találniuk, amivel tatarozhatnák vagy megépíthetnék fészkeiket. Körülbelül kétmillió fecske hiányzik az országból minden augusztusban, ennek két globális és két hazai oka van.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Támadásba lendült Oroszország, a Kreml nem valami biztatóan nyilatkozott a békéről – Orosz-ukrán háborús híreink vasárnap

Mára virradóra az orosz erők közel 20 alkalommal támadták Dnyipro három járását drónok és tüzérség bevetésével, ezt Olekszandr Hanzsa, a megye katonai közigazgatási vezetője közölte. Egy ember megsebesült. Hanzsa szerint Nyikopol járásban a támadások célpontjai Nyikopol, Cservonohrihorivka, Mirove és Pokrovszk települések voltak. Az észak-ukrajnai Csernyihiv városát is hatalmas dróntámadás érte az Ukrinform tudósítása szerint, itt robbanásokat hallottak, és drónbecsapódásról is érkeztek jelentések. A lezuhant drón két lakóházban és egy oktatási intézményben okozott károkat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap kijelentette, Moszkva "pozitívan értékeli az isztambuli tárgyalások újraindításának lehetőségét", azonban a "tárgyalások újraindításának kérdése nem az elsődleges prioritásunk". Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×