Infostart.hu
eur:
354.32
usd:
310.65
bux:
137914.61
2026. június 23. kedd Zoltán
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Resperger István: Franciaország keresi az útját a nagyobb atomhatalmak között

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Franciaország növelné atomtölteteinek számát, nukleáris védernyőjét pedig kiterjesztené európai szövetségeseire is. Resperger István katonai szakértő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője szerint azonban ennek inkább politikai, mint katonai üzenete van.

„Jelenleg 5500 atomfegyvere van Oroszországnak és 5200 az Egyesült Államoknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is ők a két szuperhatalom. A briteknek 220 van, a franciáknak pedig 290 darab – mondta a szakértő az InfoRádióban. Hozzátette, a védőernyőt továbbra is az USA biztosítja.

Resperger István elmondta, a NATO-csúcstalálkozó után Washington nem véletlenül telepített Németországba a jelenlegi hét helyen található atomfegyverek mellé hiperszonikus- és Tomahawk rakétákat. Hangsúlyozta: ezeket nem Ukrajnának szánták, hanem annak ellensúlyozására, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba.

„Európa jelenleg háborús pszichózisban él és keresi a helyét a változó világban, így számos európai ország is változtatna korábbi védelmi politikáján” – mondta a szakértő.

Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről is van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez az országba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője azonban úgy véli, ez csak az eszkalációt fokozza, de minden államnak magának kell eldöntenie, hogy orosz atomrakéták célpontjává teszi-e magát, főként az igen kis kiterjedésű Észtország esetén rizikós ez – jegyezte meg.

„Ezek a szólamok inkább a katonai diplomáciának szólnak, és Franciaország helyzetkeresésének ebben az új világrendben” – jelentette ki a szakértő. Resperger István mindemellett nem tartja valószínűnek, hogy nőni fog az európai atomhatalmak száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a parlamentben: hazánk újra elrabolt nyugat lett

Magyar Péter a parlamentben: hazánk újra elrabolt nyugat lett

A kormányfő a gödöllői V4-ülés előtt az Országgyűlésben a régiós együttműködést választotta napirend előtti felszólalása témájául. Kijelentette: Magyar Péter: Közép-Európa jelen van, erős, és készen áll arra, hogy saját jövőjét alakítsa.
inforadio
ARÉNA
2026.06.23. kedd, 18:00
Apáti Ferenc
a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke
Megszavazták a közmédia átalakításáról szóló törvényt, személyi változások jönnek

Megszavazták a közmédia átalakításáról szóló törvényt, személyi változások jönnek

A parlament elfogadta a közmédia átalakításáról szóló törvényt, amely automatikusan leváltja a jelenlegi vezetők egy részét, felszámolja az MTVA eddigi központi szerepét, és új testületekre bízza a közmédia felügyeletét. A kormány szerint ezzel megnyílhat az út a függetlenebb és átláthatóbb közmédia felé, a kritikusok viszont arra figyelmeztetnek, hogy noha az irányvonal üdvözlendő, a politikai befolyás lehetősége az új rendszerben sem tűnik el teljesen. A jelenlegi módosítás az első lépés a közmédia átalakítása felé, az új kormány ősszel átfogó reformot tervez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×