Infostart.hu
eur:
365.72
usd:
312.94
bux:
133798.65
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Resperger István: Franciaország keresi az útját a nagyobb atomhatalmak között

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Franciaország növelné atomtölteteinek számát, nukleáris védernyőjét pedig kiterjesztené európai szövetségeseire is. Resperger István katonai szakértő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője szerint azonban ennek inkább politikai, mint katonai üzenete van.

„Jelenleg 5500 atomfegyvere van Oroszországnak és 5200 az Egyesült Államoknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is ők a két szuperhatalom. A briteknek 220 van, a franciáknak pedig 290 darab – mondta a szakértő az InfoRádióban. Hozzátette, a védőernyőt továbbra is az USA biztosítja.

Resperger István elmondta, a NATO-csúcstalálkozó után Washington nem véletlenül telepített Németországba a jelenlegi hét helyen található atomfegyverek mellé hiperszonikus- és Tomahawk rakétákat. Hangsúlyozta: ezeket nem Ukrajnának szánták, hanem annak ellensúlyozására, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba.

„Európa jelenleg háborús pszichózisban él és keresi a helyét a változó világban, így számos európai ország is változtatna korábbi védelmi politikáján” – mondta a szakértő.

Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről is van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez az országba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője azonban úgy véli, ez csak az eszkalációt fokozza, de minden államnak magának kell eldöntenie, hogy orosz atomrakéták célpontjává teszi-e magát, főként az igen kis kiterjedésű Észtország esetén rizikós ez – jegyezte meg.

„Ezek a szólamok inkább a katonai diplomáciának szólnak, és Franciaország helyzetkeresésének ebben az új világrendben” – jelentette ki a szakértő. Resperger István mindemellett nem tartja valószínűnek, hogy nőni fog az európai atomhatalmak száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament
Tudósítónktól

Uniós pénzek, jogállamiság – Most Szlovákiát veszi célba az Európai Parlament

Az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg az uniós támogatások befagyasztását Szlovákia számára. Az uniós képviselők aggodalmukat fejezik ki a szlovákiai jogállamiság helyzete és az uniós pénzek felhasználása miatt. A most elfogadott állásfoglalás ennek részeként kéri, hogy az Európai Bizottság indítson eljárást Szlovákiával szemben.

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

A semmiből jöhet a békemegállapodás, maximumra pörögnek az ukrán különleges műveletek - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnökök telefonon egyeztettek egy potenciális tűzszünetről a Győzelem Napján, azaz május 9-én. Trump szerint az sem kizárt, hogy tartós fegyvernyugvás álljon be Moszkva és Kijev között. Ukrán jelentések szerint merényletet kíséreltek meg Azatbek Omurbekov vezérőrnagy, a hírhedt "Bucsai mészáros" ellen, de a különleges alakulatok máshol is ténykednek: informátorokat menekítettek Zaporizzsja megszállt részéről, helikoptereket robbantottak fel mélyen a frontvonal mögött. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×