Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 24. vasárnap Eliza, Eszter
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Resperger István: Franciaország keresi az útját a nagyobb atomhatalmak között

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Franciaország növelné atomtölteteinek számát, nukleáris védernyőjét pedig kiterjesztené európai szövetségeseire is. Resperger István katonai szakértő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője szerint azonban ennek inkább politikai, mint katonai üzenete van.

„Jelenleg 5500 atomfegyvere van Oroszországnak és 5200 az Egyesült Államoknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is ők a két szuperhatalom. A briteknek 220 van, a franciáknak pedig 290 darab – mondta a szakértő az InfoRádióban. Hozzátette, a védőernyőt továbbra is az USA biztosítja.

Resperger István elmondta, a NATO-csúcstalálkozó után Washington nem véletlenül telepített Németországba a jelenlegi hét helyen található atomfegyverek mellé hiperszonikus- és Tomahawk rakétákat. Hangsúlyozta: ezeket nem Ukrajnának szánták, hanem annak ellensúlyozására, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba.

„Európa jelenleg háborús pszichózisban él és keresi a helyét a változó világban, így számos európai ország is változtatna korábbi védelmi politikáján” – mondta a szakértő.

Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről is van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez az országba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője azonban úgy véli, ez csak az eszkalációt fokozza, de minden államnak magának kell eldöntenie, hogy orosz atomrakéták célpontjává teszi-e magát, főként az igen kis kiterjedésű Észtország esetén rizikós ez – jegyezte meg.

„Ezek a szólamok inkább a katonai diplomáciának szólnak, és Franciaország helyzetkeresésének ebben az új világrendben” – jelentette ki a szakértő. Resperger István mindemellett nem tartja valószínűnek, hogy nőni fog az európai atomhatalmak száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az idén „szuper El Niño” alakulhat ki, különleges hőséget hoz

Az idén „szuper El Niño” alakulhat ki, különleges hőséget hoz

Jövőre ismét rekordhőséget okozhat – Európában is – az El Niño néven ismert időjárási jelenség. Kutatók szerint a következő El Nino a nyári hónapokban alakulhat ki, aminek nyomán 2027 az eddig ismert legmelegebb év lehet – Nagy-Britanniában pedig ismét 40 fok fölé ugorhat a hőmérséklet.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Putyin bajban van, bevetették az Oresnyiket Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Putyin bajban van, bevetették az Oresnyiket Ukrajna ellen – Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Kaupo Rosin, az Észt Külügyi Hírszerző Szolgálat vezetője a CNN-nek elemezte a helyzetet. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre nagyobb gondban van, a frontvonalon nem képes elérni sikereket, folyamatosan növekednek a veszteségek, miközben már nem képesek elegendő embert toborozni. Az ukrán csapások közben egyre nagyobb károkat okoznak a hátországban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az amerikai és európai partnerektől származó értesülések szerint Oroszország az Oresnyik rakétarendszerrel készül csapást mérni Ukrajnára. Kijev jelenleg is ellenőrzi ezeket az információkat - számolt be a RBK. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×