Infostart.hu
eur:
365.73
usd:
325.79
bux:
143088.84
2026. október 21. szerda Orsolya
Emmanuel Macron francia államfő videókapcsolaton keresztül vesz részt az Európai Unió és az Egyesült Államok viszonyáról tartott online uniós csúcstalálkozón a párizsi államfői rezidencián 2025. február 26-án, két nappal azután, hogy Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt Washingtonban.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Resperger István: Franciaország keresi az útját a nagyobb atomhatalmak között

Franciaország növelni fogja nukleáris robbanótölteteinek számát, európai partnerei bevonásával pedig kibővítené a francia nukleáris erők stratégiai feladatait. Ezt egy hete jelentette be Emmanuel Macron francia elnök.

Franciaország növelné atomtölteteinek számát, nukleáris védernyőjét pedig kiterjesztené európai szövetségeseire is. Resperger István katonai szakértő, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője szerint azonban ennek inkább politikai, mint katonai üzenete van.

„Jelenleg 5500 atomfegyvere van Oroszországnak és 5200 az Egyesült Államoknak, ami azt mutatja, hogy továbbra is ők a két szuperhatalom. A briteknek 220 van, a franciáknak pedig 290 darab – mondta a szakértő az InfoRádióban. Hozzátette, a védőernyőt továbbra is az USA biztosítja.

Resperger István elmondta, a NATO-csúcstalálkozó után Washington nem véletlenül telepített Németországba a jelenlegi hét helyen található atomfegyverek mellé hiperszonikus- és Tomahawk rakétákat. Hangsúlyozta: ezeket nem Ukrajnának szánták, hanem annak ellensúlyozására, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba.

„Európa jelenleg háborús pszichózisban él és keresi a helyét a változó világban, így számos európai ország is változtatna korábbi védelmi politikáján” – mondta a szakértő.

Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről is van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez az országba.

A Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának vezetője azonban úgy véli, ez csak az eszkalációt fokozza, de minden államnak magának kell eldöntenie, hogy orosz atomrakéták célpontjává teszi-e magát, főként az igen kis kiterjedésű Észtország esetén rizikós ez – jegyezte meg.

„Ezek a szólamok inkább a katonai diplomáciának szólnak, és Franciaország helyzetkeresésének ebben az új világrendben” – jelentette ki a szakértő. Resperger István mindemellett nem tartja valószínűnek, hogy nőni fog az európai atomhatalmak száma.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az amerikaiak többsége nem akarja, hogy újra megkíséreljék kivégezni Christa Pike-ot

Az elmúlt hetekben nagy visszhangot váltott ki a tizenéves korában elkövetett brutális gyilkosság miatt halálra ítélt Christa Pike kudarcot vallott kivégzése. Ez adott apropót a Reuters és Ipsos új felmérésének, amelyben a halálbüntetés megítélésére is rákérdeztek. Egy orvosprofesszor és etikai szakértő pedig azután alakította ki álláspontját, hogy szerinte az állam a sikertelen kivégzéssel már olyan szenvedést okozott az elítéltnek, amely felveti a kegyetlen és szokatlan büntetés alkotmányos tilalmának megsértését.
A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

A jövőnkről is gondoskodik a Gránit app (x)

A Gránit Bank ügyfelei már a bank mobilalkalmazásából is megnyithatják, valamint kezelhetik egészségpénztári számlájukat. Ezzel a pénzintézet bármikor és bárhol elérhetővé teszi az egyik leginkább népszerű öngondoskodási formát és annak előnyeit.
inforadio
ARÉNA
2026.10.21. szerda, 18:00
Baán László
a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója
Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Tisza-kormány: őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, razzia indult az MNB-ügyben

Szerda kora reggel őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, ami összefügghet azzal, hogy nagyszabású, több helyszínt érintő bűnügyi akciót hajt végre szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az MNB-ügyben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Magyar Péter eközben az AP-nak adott interjújában az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárását, az eltűnt közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság helyreállítását nevezte kormánya legfontosabb feladatának, és jelezte: a migrációs politikában nem tervez érdemi változást, Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását pedig nem támogatja. A háttérben a kedden bemutatott 2027-es költségvetés számai: az adóintézkedések 929 milliárd forint többletbevételt hozhatnak, a nagyvállalatok effektív adóterhelése 6–7 százalékról 11 százalékra emelkedhet, a kiadási oldalon pedig 1465 milliárdos megszorítás áll.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×