Egy ausztrál tinédzser halálát először erősítették meg hivatalosan kullancs által kiváltott húsallergia következményeként. A fiatal egy kempingezés alatt evett marhahúsból készült kolbászt, majd súlyos allergiás reakció lépett fel nála. Az anafilaxiás sokk asztmás rohamot váltott ki, és már nem tudták megmenteni az életét.
Az ügyben eljáró új-dél-walesi helyettes állami halottkém szerint a halál oka úgynevezett „emlőshús-allergia” volt. A Sciencealert szerint ez a világon eddig mindössze a második igazolt haláleset ebből a kórképből, az elsőt 2024-ben az Egyesült Államokban jegyezték fel – olvasható az Index cikkében.
A jelenség hátterében egy kevéssé ismert, de egyre többször diagnosztizált allergiatípus áll, amelyet egy kullancscsípés indít el.
Mi köze a kullancsnak a húsallergiához?
Ausztráliában a problémát leggyakrabban a keleti bénulást okozó kullancs, az Ixodes holocyclus csípése okozza. A kullancs nyála tartalmaz egy alfa-gal nevű cukormolekulát, amely természetes módon nincs jelen az emberi szervezetben. Amikor a kullancs megcsípi az embert, az alfa-gal bekerül a véráramba. Egyeseknél az immunrendszer erre ellenanyag-termeléssel reagál, a szervezet így „felkészül” egy allergiás reakcióra, de az nem azonnal jelentkezik.
A probléma később jön, amikor az érintett személy olyan élelmiszert fogyaszt, amely tartalmazza ezt a molekulát – például marha-, sertés- vagy bárányhúst, zselatint tartalmazó édességeket vagy bizonyos gyógyszereket –, órákkal később súlyos allergiás reakció alakulhat ki.
Ez lehet csalánkiütés, hasi görcs, hasmenés, de akár életveszélyes anafilaxiás sokk is, amely a légzést és a keringést is érinti.
A friss ausztrál kutatások szerint az emlőshús-allergia leggyakrabban a 45 és 75 év közötti korosztályban jelentkezik, és az esetek mintegy 60 százaléka nőket érint. Az okok nem teljesen tisztázottak.
Az elmúlt években az esetek száma meredeken emelkedett. 2024-re már közel 800 embernél mutatták ki az alfa-gal elleni ellenanyagokat Ausztráliában.
A szakértők szerint az emelkedés nagy része annak köszönhető, hogy ma már jobban ismerik a betegséget és gyakrabban tesztelnek rá, de valós növekedés is kimutatható.
A legtöbb eset az ország keleti partvidékén fordul elő, ahol az Ixodes holocyclus elterjedt.





