A bizottsági elnök úgy fogalmazott: amikor Európa biztonságáról van szó, Ukrajnáról is beszélni kell, mert az ország „büszke európai nemzetként” nemcsak jövőbeli uniós tagjelölt, hanem „Európa első védelmi vonala” is.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a háborúnak úgy kell véget érnie, hogy az ne vesse el újabb jövőbeli konfliktusok magvait. Mint mondta, az Európai Unió nap mint nap Ukrajnával és partnereivel együtt dolgozik azon, hogy valós, hosszú távú biztonsági garanciákat teremtsen Ukrajna számára, és így teljes, igazságos és tartós béke jöhessen létre.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: Ukrajnának most mindenekelőtt folyamatos pénzügyi támogatásra van szüksége. Ezzel összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 90 milliárd eurós hitelt javasolt Ukrajna szükségleteinek finanszírozására.

Mint mondta, a javaslat elfogadását nehézségek kísérték annak ellenére is, hogy mind a 27 uniós tagállam vezetője támogatását adta hozzá. A bizottsági elnök szerint ez ismét rámutatott arra a kérdésre, hogy az uniós rendszer képes-e elég hatékonyan döntéseket hozni.

Biztosíthatom önöket, hogy teljesíteni fogjuk vállalásainkat, mert a hitelességünk és – ami még fontosabb – a biztonságunk forog kockán – fogalmazott. Hozzátette: az Európai Unió számára elsőrendű fontosságú, hogy rendelkezésre bocsássa a 90 milliárd eurós hitelt.

Von der Leyen szerint ugyanez a logika érvényes az Európai Unió bővítésére is. Rámutatott: sok vita zajlik arról, hogyan lehet érdemalapú folyamat keretében időben előrehaladni, de

kulcsfontosságú, hogy az EU már most közelebb hozza magához a Nyugat-Balkánt, Moldovát és Ukrajnát.

Hangsúlyozta: a bővítés nem ideológiai kérdés, hanem közös európai érdek és biztonsági szükségszerűség. Az Európai Uniónak készen kell állnia arra, hogy a megfelelő pillanatban lépjen – tette hozzá.

A bizottsági elnök beszédében a közel-keleti helyzetre is kitért. Mint mondta, a térségben zajló konfliktus nemcsak súlyossága és gyors eszkalációja miatt fontos, hanem azért is, mert rávilágít arra, hogyan illeszkedik Európa és külpolitikája a gyorsan változó világrendbe.

Véleménye szerint sokféle vélemény hangzik el arról, hogy az Irán körüli konfliktus elkerülhető háború-e vagy szükségszerű. Ez a vita azonban nem a lényegre összpontosít – mondta, hangsúlyozva, hogy Európának a valós helyzetből kell kiindulnia.

„Világossá szeretném tenni: nem szabad könnyeket hullatni az iráni rezsimért” – fogalmazott von der Leyen. Azt mondta, hogy a rezsim saját népével szemben is halált és elnyomást alkalmazott, és a térségben is pusztítást és instabilitást okozott a rakétákkal és drónokkal felfegyverzett szövetséges csoportokon keresztül.

Hozzátette: sok iráni - az országon belül és világszerte - reméli, hogy a jelenlegi helyzet megnyithatja az utat egy szabad Irán felé.

Az iráni emberek megérdemlik a szabadságot, a méltóságot és a jogot, hogy maguk dönthessenek a jövőjükről – mondta, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az átmenet veszélyekkel és instabilitással járhat.

A bizottsági elnök szerint a konfliktus már most súlyos regionális következményekkel jár. A hatások az energiaellátásban, a pénzügyi és kereskedelmi rendszerekben, a közlekedésben, valamint az emberek elvándorlásában is érzékelhetők.