Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Töltőpisztoly és benzinkanna stilizált neonszerű képe / Red canister. Fueling gasoline or diesel vector web banner.
Nyitókép: Oleksandr HrutsGetty Images

A horvát kormány maximálja az üzemanyagárakat a közel-keleti helyzet miatt

A dízel ára maximum 1,55 euró (585 forint), a benziné 1,50 euró (mintegy 566 forint): a horvát kormány hétfői rendkívüli ülésén döntött az üzemanyagok árának korlátozásáról a közel-keleti helyzet és az iráni háború következtében emelkedő olajárak miatt – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn.

A kormányfő elmondta: a közel-keleti háborús helyzet miatt lezárták a Hormuzi-szorost, ami jelentős emelkedést okozott a kőolaj világpiaci árában. A nyersolaj ára jelenleg hordónként 105-107 dollár között alakul, tíz nap alatt mintegy 50 százalékot emelkedve.

A kabinet ezért módosítja a kőolajtermékek legmagasabb kiskereskedelmi árát meghatározó rendeletet, valamint az energiahordozók és a villamos energia jövedéki adójáról szóló szabályozást, hogy mérsékelje az áremelkedés hatását a lakosságra – tette hozzá.

Plenkovic közlése szerint kormányzati beavatkozás nélkül az eurodízel literenkénti ára 1,72 euróra (mintegy 650 forint) emelkedne,

a rendelet azonban 1,55 euróban (mintegy 585 forint) maximálja a dízelárat Horvátországban. A benzin ára a piaci 1,55 euró (mintegy 585 forint) helyett literenként 1,50 euró (mintegy 566 forint) lesz.

A horvát kormány a két rendelet módosításával ismét felső határt szab az üzemanyagok árának a benzinkutakon.

A horvát állami szénhidrogén-ügynökség számításai szerint kormányzati beavatkozás nélkül a dízel literenként 24 eurócenttel, a benzin kilenc eurócenttel drágulna. Ez egy átlagos, 50 literes dízeltank esetében mintegy 12 eurós (hozzávetőleg 4500 forint) többletköltséget jelentene, míg a benzin esetében mintegy 4,5 euróval (körülbelül 1700 forint) nőne a tankolás ára.

Címlapról ajánljuk
A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

A lakás nem jobb befektetés, de lehet, hogy jobb befektetővé tesz

Könnyű azt tanácsolni egy harmincévesnek, hogy ne vegyen lakást, hanem béreljen, a különbözetet pedig fektesse részvényekbe. Sokkal nehezebb húsz éven át minden hónapban valóban elutalni a pénzt, nem hozzányúlni, sőt, egy tőzsdei zuhanás közepén sem eladni. A lakáshitel ennél merevebb rendszer, de éppen ezért képes olyanokat is megtakarításra kényszeríteni, akik önként nem építenének portfóliót.

Ha ez bejönne, Orbán Viktor tényleg hátradőlhetne

Vasárnap sorsdöntő parlamenti választásra kerül sor Svédországban, ahol a baloldali és a jobboldali blokk közötti szoros küzdelem mellett a radikális gyökerű Svéd Demokraták esetleges kormányzati szerepvállalása jelenti a fő tétet. A párt a felmérések szerint 20 százalék körüli támogatottsággal bír, a Mérsékelt Pártot vezető Ulf Kristersson miniszterelnök pedig győzelem esetén miniszteri tárcákat adna a formációnak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×