Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna

Víz nyomait találták a cseljabinszki meteoritban

Rozsdafoltokat, vízre utaló jeleket talált a cseljabinszki meteoritban az orosz tudományos akadémia regionális intézményének fiatal kutatója.

A jekatyerinburgi geológiai intézet munkatársának felfedezésről az Uralinformbjuro nevű regionális hírportál számolt be szerdán.

Sztyepan Berzin egy olyan meteoritdarabot vizsgált meg, amelyet rögtön a februári becsapódás után találtak meg a kutatók. Az űrből érkezett bolida (tűzgömb) szétrobbanását követően keletkezett meteorit repedéseiben talált vas oxidációjára utaló jeleket. Minthogy a rozsda egyes fajtái a vas és a víz találkozásakor keletkeznek, a fiatal tudós arra a következtetésre jutott, hogy azok a kőzetek, amelyekből a szibériai Cseljabinszk fölött felrobbant meteorit áll, némi vizet is tartalmazhattak. Ez az űrben uralkodó rendkívül alacsony hőmérséklet miatt jég formájában volt megtalálható a meteoriton, amely aztán a Föld légkörében elpárolgott.

A fiatal orosz kutató szerint éppen a nedvesség és annak intenzív párolgása miatt robbant szét a bolidának nevezett, rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor. Ez az elmélet azonban meglehetősen vitatható - jegyezte meg az uráli hírportál, mivel a Föld sűrű légkörében minden meteorit megsemmisül. Ehhez elegendő, hogy túlhevüljenek.

Amerikai kutatók a talajról gyűjtött törmeléket elemezve megállapították, hogy a szibériai Cseljabinszk fölött február 15-én felrobbant bolida viszonylag rövid ideje, 1,2 millió éve rótta az útját az űrben aszteroidaként, és korábban egy nagyobb égitest része lehetett.

A Jekatyerinburgban lévő tudományos akadémiai intézet földtani kutatói megállapították, hogy a cseljabinszki meteorit a Marson túl 4,5 milliárd éve keringő aszteroidaövből érkezett a Földre.

Az égitest február 15-én hatolt be a Föld légkörébe, és a Moszkvától 1500 kilométerre keletre fekvő Cseljabinszk felett 30 kilométeres magasságban hatalmas robbanások kíséretében darabokra esett, majd becsapódott a földbe. Szétrobbanásáig körülbelül 17 méter átmérőjű és mintegy 10 ezer tonna tömegű volt. A legnagyobb, féltonnás darabot október 17-én emelték ki a Cseljabinszktól 78 kilométerre nyugatra található Csebarkul tóból.

A lökéshullámok következtében majdnem 5 ezer épület ablakai törtek be, és több mint 1500 ember megsérült a szilánkoktól a szibériai Cseljabinszkban.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×