A koalíciós pártok között teljes az egyetértés, hogy az elkövetkező hónapokban bizonyítani kell. Az idő rendkívüli módon szorít, szeptemberben további három tartományban tartanak választásokat, és közülük kettőben, az egykori NDK-hoz tartozott Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában az ellenzéki radikális jobboldali AfD fölényes győzelme várható.

A legfrissebb országos felmérések arról tanúskodnak, hogy egy most vasárnap tartandó országos parlamenti választásokon a CDU/CSU és az AfD egyaránt 26 százalékot szerezne, míg a 13 százalékos SPD-t még az ellenzéki Zöldek is megelőznék.

Közben a szociáldemokraták pénteken példa nélkülinek számító válságtanácskozásra gyűltek össze, amelyen az SPD vezetőitől kezdve még szerte az országból a polgármesterek is részt vesznek. És még egy adat a válság alátámasztására: a társelnökök, azaz Lars Klingbeil és Bärbel Bas nem csak országosan, de az SPD-tagság körében is felettébb népszerűtlenek.

Értesülések szerint a koalíciós párok vezetői az adókat, a nyugdíjakat és az egészségügyet érintően kezdenék a reformok megvalósítását.

Az ARD közszolgálati médium szerint a kancellár a nyári parlamenti szünetig a kezdeti lépéseket mindenképp meg akarja tenni. A kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder ugyanakkor ezt is későinek tartja, azt hangoztat a, hogy már pünkösdig "tejesíteni kell".

Az első lépéseket már a jövő hét elején megtennék, mégpedig az egészségügyet érintően. Eszerint javaslatokat vitatnak meg a több mint 70 millió biztosítottat érintő egészségbiztosítási alapok pénzügyi stabilizálására.

Ugyancsak legsürgősebb teendők közé tartozna a jövedelemadó reformja. Ennek lényege az a korábbi ígéret, amely szerint csökkenteni kívánják az alacsony és közepes jövedelműek vonatkozó adóját. Eszerint a 3000 és 4000 euró között keresőknek "érezhető enyhülést" kellene tapasztalniuk.

Ezzel árhuzamosan az eddigi legmagasabb adókulcs módosítása, gyakorlatilag emelése is napirendre kerül. Ennek fő szószólója a szociáldemokrata alkancellár, egyben pénzügyminiszter Lars Klingbeil, aki szerint az ezzel kapcsolatos "teher" a legmagasabb keresetűeket és a nagy örökséggel rendelkezőket sújtaná.

Garantálni kívánják a nyugdíjak stabilitását is. Ennek előkészítése egy illetékes bizottság feladata, lényege pedig 48 százalékos nyugdíjgarancia-szint 2031-től való biztosítása. Egyelőre vitatott meg a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése, amit különösen a konzervatívok szorgalmaznak.

Napirendre kerül a munkaidő reformja is. A CDU/CSU heti rugalmas munkaidőt szorgalmaz, míg az SPD kitart a napi nyolcórás munka mellett.

Várható az is, hogy a koalíciós pártok "első olvasatban" tárgyalnak a más országokhoz képest magasnak tartott energiaköltségek enyhítésének módozatairól, így a villamosenergia-adó csökkentéséről.

Elemzők szerint a koalíció egye nagyobb nyomás alatt áll. A közel-keleti háború következményei, az emelkedő olaj-, üzemanyag- és gázárak azzal fenyegetnek, hogy lassítják a német gazdaság korábban várt minimális növekedését is. Az inflációs ráta jelentősen emelkedhet, különösen akkor, ha a háború tovább tart.