A csütörtökön megjelent Inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank a legutóbbi előrejelzéséhez képest magasabb inflációval és mérsékeltebb növekedéssel számol.

Idénre 3,8 százalékos, jövőre pedig 3,7 százalékos inflációt várnak. Ez eltér a korábbi előrejelzésektől (3,2; illetve 3,3 százalék). Továbbra is azzal számolnak, hogy a hazai infláció 2027 második felében tér vissza fenntarthatóan a 3 százalékos jegybanki célra. A március 19-ig elérhető adatokkal, endogén kamatpálya mellett készült előrejelzés a következőképpen fest:

A magyar GDP mindeközben 2026-ban 1,7 százalékkal, 2027-ben pedig 3,0 százalékkal nőhet.

Ez a decemberben előrejelzett 2,4 illetve 3,1 százalékos GDP-növekedéshez képest csökkenést jelent. 2028-ra ugyanakkor a jegybank 2,9 százalékra emelte növekedési várakozását a korábbi 2,7 százalékról. Az előrejelzések grafikonon így mutatnak:

A jegybank Inflációs jelentésében rámutat, hogy a mérsékelt globális növekedés mellett a geopolitikai feszültségek további éleződése is kockázatot jelent. A gazdasági előrejelzéseket nagyobb bizonytalanság övezi a közel-keleti háború és a változékony nemzetközi kereskedelempolitikai feltételek miatt.

A világgazdaságot egyébként enyhe dezinfláció jellemezte 2026 elején, az energiaárak megugrása viszont jelentősen növeli a globális inflációs kockázatokat, a kockázatkerülés növekedése mellett. Február vége óta a geopolitikai konfliktusok alakulása határozza meg a nemzetközi befektetői hangulat alakulását, az iráni háború kitörése pedig számottevő volatilitást okozott az eszközárak alakulásában. Az olaj és a gáz világpiaci ára is számottevően emelkedett – teszik hozzá.

Rámutatnak arra is, hogy a forint a negyedév során jelentősen ingadozott, összességében gyengült az euróval szemben, a hazai állampapírhozamok pedig emelkedtek. Egyben felidézik, hogy a hazai infláció a kedvező év eleji átárazások következtében 1,4 százalékra mérséklődött februárban.

Ugyanakkor arra számítanak, hogy 2026 harmadik negyedévétől az áremelkedés üteme az iráni konfliktus energiaárakra gyakorolt hatása következtében a toleranciasáv fölé emelkedik. Az olaj- és gázárak a tőzsdei határidős jegyzésárak alapján 2027 közepére normalizálódhatnak, a hazai infláció pedig 2027 második felében térhet vissza fenntarthatóan a jegybanki célra.

Mint a jelentésben olvasható, tavaly a negyedik negyedévben enyhén gyorsult, 0,8 százalékos volt a hazai gazdaság éves növekedése. Tavaly összességében 0,4 százalékos éves bővülést regisztráltak.

Az MNB szerint az idén tovább erősödik a konjunktúra.

Az elmúlt hetek geopolitikai eseményei viszont lassítják az élénkülést, valamint a GDP növekedését a beruházások és a nettó export fékezik, miközben az emelkedést a lakossági fogyasztás bővülése támogatja. Megjegyzik, hogy a háztartások jövedelmét a kormányzati intézkedések is növelik, az ipari export bővülését pedig az elmúlt évek kapacitásbővítő projektjei segítik.