Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata által közzétett kép Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterről a Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélése közben a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) külügyminiszteri találkozóján az észak-kínai Tiencsinben 2025. július 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Az orosz külügyminisztérium sajtószolgálata

Iráni külügyminiszter: azt engedünk át a Hormuzi-szoroson, akit akarunk

Abbász Aragcsi szerint partmenti államként Iránnak jogában áll nem átengedni a Hormuzi-szoroson az Egyesült Államok, Izrael, illetve szövetségeseik hajóit.

Abbász Aragcsi az ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetésében tette ezt a kijelentést. Úgy fogalmazott: a Hormuzi-szorosban kialakult bizonytalanság az Egyesült Államok és Izrael „törvényszegésének és agressziójának" egyenes következménye.

Aragcsi és António Guterres az Irán elleni amerikai és izraeli támadások biztonsági és humanitárius következményeit vitatta meg. Az iráni külügyminiszter tájékoztatta a főtitkárt a konfliktus legújabb fejleményeiről és az Egyesült Államok és Izrael által elkövetett "bűntettekről". Azt is hangsúlyozta:

Irán szilárdan eltökélt amellett, hogy folytassa nemzetbiztonságának, szuverenitásának és területi integritásának „legitim" védelmét.

Abbász Aragcsi elítélte a civil célpontok, köztük iskolák, kórházak, kulturális és történelmi épületek, közintézmények és lakóházak elleni „brutális" amerikai és izraeli csapásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ felelőssége eljárást indítani az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog „kirívó megsértései" miatt.

Az iráni külügyminiszter bírálta azokat a hangokat, amelyek visszafogottságra és a háborúzás lezárására szólítják fel Iránt. „Nem szabad megfeledkezni arról az egyértelmű tényről, hogy az Egyesült Államok – Izraellel közösen – indított katonai agressziót Irán ellen, és sodorta háborúba a térséget és a világot azzal, hogy ismételten hátat fordított a diplomáciának, veszélybe sodorva ezzel valamennyi régióbeli ország biztonságát és érdekeit" - mondta Aragcsi.

A teheráni tájékoztatás szerint António Guterres a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy mindenkinek tiszteletben kell tartania az országok nemzeti szuverenitását és területi integritását, egyúttal mélységes aggodalmának adott hangot a térségben zajló konfliktus miatt.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×