A ominózus kijelentés a parlamentben hangzott el, a kancellár képviselők kérdéseire válaszolt. Külön napirendi témát jelentett a nők elleni digitális erőszak, annak megvitatását a szaporodó esetek nyomán az ellenzéki Zöldek és Baloldal Pártja kezdeményezte.

Merz általánosságban az erőszak robbanásszerű növekedéséről beszélt, és azt hangoztatta, hogy ez elsősorban a bevándorlás következménye. Szerinte ez az erőszak nem csak a a nők, hanem a férfiak számára is veszélyt jelent.

"Sok férfit foglalkoztatja ez, és én is közéjük tartozom" - érvelt a kancellár, azonban ez a kijelentése a szóban forgó két ellenzék párt körében kiverte a biztosítékot.

Képviselőik az ARD-nek nyilatkozva felrótták Merznek, hogy a nők elleni erőszak témakörében "reflexszerűen" a bevándorlásra hivatkozik. Szerintük a kancellár nem először teszi azt, az erőszakot elbagatellizálja ahelyett, hogy valamit tenne is ellene.

A kancellár a társadalomban robbanó erőszakról beszélt, mind az analóg, mind a digitális térben, amelyekkel ellen tenni kellett valamit. Az okokról valóban elemezni kell - fogalmazott a kancellár , hangsúlyozva ugyanakkor, hogy az erőszakos cselekmények elkövetői mindenekelőtt a bevándorló csoportok.

"Ez különösen fontos a teljes kép érdekében" - fogalmazott a kancellár.

A szövetségi bűnügyi rendőrség tavaly decemberben közzétett elemzésében eltérő következtetésre jutott. Az adatok szerint 2024-ben a bűncselekmények gyanúsítottjainak kilenc százaléka volt bevándorló, alig 1,5 százalékkal több mint egy évvel korábban.

Az arány ugyanakkor eltérő volt a bűncselekmények "típusait" illetően.. Így az élet elleni bűncselekmények esetében a migráns hátterű gyanúsítottak aránya 12,2 százalék, azaz átlagon felüli volt. A szexuális bűncselekmények aránya ezzel szemben 7.9 százalék, amit átlag alattinak minősítettek