A rendszerváltás egyedi történeti esemény, amelyre éppen egyedisége miatt nem alkalmazhatók az általános szabályok - kezdte akadémiai székfoglalóját Csaba László közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Mint mondta: "a racionalitás nem működik, amikor egy rendszer összeomlik, új alakul, a nyugati minták ezért nem voltak relevánsak"

A rendszerváltás egy társadalmi-politikai fordulat, amelynek kezelésére meglévő, rendszerezett ismeretanyag nem volt, ezért szükségszerűen visszatért a kísérletező közgazdaságtan és az empíria - hangsúlyozta Csaba László. Ugyanakkor a szakember szerint a közgazdaság tudománynak volt muníciója az ilyen átmeneti helyzetre. Ilyen például az árstabilitás jelentősége, a liberalizáció bizonyos szintje, az intézményrendszer építése, a magánosítás, illetve a globalizációba való bekapcsolódás szükségessége.

Csaba László beszédében rámutatott: a rendszerváltás legfőbb jellemzője a bizonytalanság, a kockázat ugyan kiszámolható, de a bizonytalanság marad. Ilyenkor kell előtérbe kerüljenek a megvalósíthatósági tanulmányok, azaz a különböző átalakítások hatásainak elemzése, összekapcsolódva a társadalomtudományokkal. Csaba László hangsúlyozta: legfőbb üzenet az, hogy egyedül nem megy, vissza kell kapcsolódni a világáramlatba. Egyrészt szellemi téren, másrészt intézményesen, azaz elfogadjuk az Unió szabályait és mi is alakítjuk azokat, valamint gazdasági-pénzügyi téren és a fenntarthatóság tekintetében is.

Hozzátette: jó hír az, hogy mind a 4 terület, a szellemiség, az intézményrendszer a gazdaság-pénzügy és a fenntarthatóság egyike sem Ázsiában van.