Infostart.hu
eur:
367.54
usd:
327.82
bux:
141872.44
2026. október 5. hétfő Aurél

Kivesézik a Balatont

A Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) XI. Vándorgyűlésén, Kaposváron mutatták be pénteken annak az uniós projektnek az eddigi eredményeit, amelyben természettudományi, társadalomtudományi és folyamatmérnöki kutatócsoportok közösen vizsgálják a Balaton vízminőségét, természetvédelmét és környezetgazdálkodását.

Az unió által mintegy 400 millió forinttal támogatott, 2015 január végéig tartó, a Kaposvári Egyetemen zajló balatoni kutatóprogramban eddig egyebek közt felmérték a Balaton környéki tájértékeket, vizsgálták a térségben élők és vállalkozók környezettudatosságát, valamint a közeli halastavak környezeti hatásait.

A Kaposvári Egyetem Balaton Kutatóintézete 2011. december 1-jén alakult. A kutatóintézeten belül, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetével együttműködve 2012. október 1-én indult "Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekély vizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi terület példáján" című projekt. Ebben konzorciumi partner a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. A célja a Balaton térségének kutatása alapján olyan általánosított modell kidolgozása, amely alkalmazható más, hasonló természeti és társadalmi-gazdasági-kulturális adottságokkal rendelkező területek tanulmányozására és fenntartható környezeti menedzselésére is.

A Kaposvári Egyetemen tartott MRTT Vándorgyűlés tudományos vitaülésein a Balaton Kutatóintézet tíz munkatársa tartott előadásokat az eddigi kutatási eredményekről. Egyebek közt vizsgálták a Balatonnal közvetett összeköttetésben lévő halastavak környezeti hatásait. Ennek során megállapították, hogy a halastavakról a tenyészidőszakban elfolyó és a halastavak lecsapolásakor kibocsátott víz számottevő környezeti terhelést nem okoz, viszont a halastavak lecsapolása során elfolyó vízzel a környezetvédelmi határértékeket meghaladó szerves anyag távozik.

A Balaton környéki, parti és távolabbi települések értékeinek felmérése során több mint 160 olyan objektumot - egyebek között síremlékeket, templomokat - jegyeztek fel, amelyek egyedi tájértékeknek minősülnek. A környezettudatosságot 500 fős lakossági és 100 fős kis- és középvállalkozókkal készített közvetlen megkérdezéssel mérték. A kérdőívek elemzéséből egyértelműen kitűnt, a közösségi értékhez kötődő lakosok környezettudatosabbak. Az adatokat, illetve az eredményeket olyan informatikai módszerekkel dolgozták fel, amelyek a jövőben számítógépes szimuláción alapuló döntés-támogatást tesznek lehetővé nemcsak a Balaton térségében, hanem bármely más hasonló adottságú, érzékenységű természeti területen is.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×