Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna

Kivesézik a Balatont

A Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT) XI. Vándorgyűlésén, Kaposváron mutatták be pénteken annak az uniós projektnek az eddigi eredményeit, amelyben természettudományi, társadalomtudományi és folyamatmérnöki kutatócsoportok közösen vizsgálják a Balaton vízminőségét, természetvédelmét és környezetgazdálkodását.

Az unió által mintegy 400 millió forinttal támogatott, 2015 január végéig tartó, a Kaposvári Egyetemen zajló balatoni kutatóprogramban eddig egyebek közt felmérték a Balaton környéki tájértékeket, vizsgálták a térségben élők és vállalkozók környezettudatosságát, valamint a közeli halastavak környezeti hatásait.

A Kaposvári Egyetem Balaton Kutatóintézete 2011. december 1-jén alakult. A kutatóintézeten belül, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetével együttműködve 2012. október 1-én indult "Az emberi tevékenység környezeti hatása, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi konfliktusok komplex vizsgálata egy sekély vizű tóhoz tartozó érzékeny földrajzi terület példáján" című projekt. Ebben konzorciumi partner a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. A célja a Balaton térségének kutatása alapján olyan általánosított modell kidolgozása, amely alkalmazható más, hasonló természeti és társadalmi-gazdasági-kulturális adottságokkal rendelkező területek tanulmányozására és fenntartható környezeti menedzselésére is.

A Kaposvári Egyetemen tartott MRTT Vándorgyűlés tudományos vitaülésein a Balaton Kutatóintézet tíz munkatársa tartott előadásokat az eddigi kutatási eredményekről. Egyebek közt vizsgálták a Balatonnal közvetett összeköttetésben lévő halastavak környezeti hatásait. Ennek során megállapították, hogy a halastavakról a tenyészidőszakban elfolyó és a halastavak lecsapolásakor kibocsátott víz számottevő környezeti terhelést nem okoz, viszont a halastavak lecsapolása során elfolyó vízzel a környezetvédelmi határértékeket meghaladó szerves anyag távozik.

A Balaton környéki, parti és távolabbi települések értékeinek felmérése során több mint 160 olyan objektumot - egyebek között síremlékeket, templomokat - jegyeztek fel, amelyek egyedi tájértékeknek minősülnek. A környezettudatosságot 500 fős lakossági és 100 fős kis- és középvállalkozókkal készített közvetlen megkérdezéssel mérték. A kérdőívek elemzéséből egyértelműen kitűnt, a közösségi értékhez kötődő lakosok környezettudatosabbak. Az adatokat, illetve az eredményeket olyan informatikai módszerekkel dolgozták fel, amelyek a jövőben számítógépes szimuláción alapuló döntés-támogatást tesznek lehetővé nemcsak a Balaton térségében, hanem bármely más hasonló adottságú, érzékenységű természeti területen is.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×