"Miért van Elefántcsontparton 76 vallás, Norvégiában pedig csak 13? Brazíliában 159, Kanadában viszont csak 15, miközben mindkét ország nagyjából azonos méretű?" - ezt a kérdést tette fel magának az Új-mexikói Egyetem két kutatója, Corey Fincher és Randy Thornhill professzor.
El is kezdték a kutatást, hogy megválaszolják a saját kérdésüket, az eredményről pedig a Proceedings of the Royal Society, Biological Sciences című szaklapban számoltak be.
Elméletük forradalmian új - és talán némileg meglepő. Úgy találták ugyanis, hogy a vallás megosztja az embereket, ezáltal pedig lassítja a betegségek, járványok terjedését, márpedig ez utóbbiak gyakoribbak a forró égövön.
A közös hit összekovácsolja a közösséget, s egyúttal bizonyos mértékben elzárja a többitől. Ennek rövid távú következménye a betegségektől való védelem, hosszú távon pedig az, hogy genetikailag is megváltozik némileg az adott embercsoport, ami szintén védelmet jelenthet a fertőzésekkel szemben.
A hit magyarázza azt is, hogy a fertőzött vagy beteg csoport tagjai nem költöznek el és nem szóródnak szét - szintén akadályozva a kór terjedését.
"Ha a gondolatmenet helyes, akkor a vallási sokszínűség összefüggésbe hozható a betegségek számával" - hangsúlyozzák a kutatók, akik meg is találták erre a bizonyítékokat.
Kiderült ugyanis, hogy azokon a területeken, ahol sokféle betegség létezik, több a vallás is.
Megvannak a friss üzemanyagárak, bele kell húzniuk a hazai benzinkutaknak