Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Párizs, 2017. szeptember 14.Az olimpiai ötkarika a párizsi Trocadero téren, az Eiffel-torony előtt 2017. szeptember 14-én, miután az előző nap bejelentették, hogy Párizs nyerte el a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Háború - Fogy az idő, durvul a kötélhúzás a nyugat és a NOB közt

Lucy Frazer brit kulturális miniszter felszólítja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy gondolja ismét át az oroszok és fehéroroszok szerepeltethetőségét a jövő évi párizsi olimpián. Közben az ukránok azért maradhatnak le, mert oroszokkal nem "selejtezhetnek" az olimpia felé vezető úton.

A katonai kapcsolatokkal nem rendelkező orosz és fehérorosz sportolók a jelenlegi állás szerint részt vehetnek a párizsi ötkarikás játékokon, amit Lucy Frazer brit kulturális miniszter nyílt visszaélésnek, aggodalmat keltőnek tart - írja a The Guardian. Az Európa Tanács előtt arra figyelmezteti a NOB-ot, hogy a két országban az állam, a katonaság és a sport elválaszthatatlan egységet alkot.

A NOB és 35 nyugati ország közötti folyamatos az ellentét: utóbbiak továbbra is azt akarják elérni, hogy az orosz és fehérorosz sportolók továbbra is tiltva maradjanak. Frazer azt fogja javasolni a NOB-nak, hogy gondolja újra vitatott javaslatát, amely szerint ezek a sportolók "semlegesként", a szokásos felszerelés, zászló vagy himnusz nélkül versenyezhessenek.

"Eddig több mint 220 ukrán sportoló és edző vesztette életét az orosz agresszió következtében. Még többen voltak kénytelenek elmenekülni vagy megvédeni hazájukat a megszálló erőkkel szemben. Egyikünknek sem szabad elnéznie, hogy egy ukrán sportoló arra kényszerüljön, hogy Oroszország és Fehéroroszország államilag támogatott sportolóival ossza meg a pályát vagy a rajtvonalat" - érvel Frazer.

A miniszter szerint három pontban hibás a jelenlegi terv:

  • az orosz és fehérorosz sportolókat államuk támogatja,
  • ezek a sportolók összeköthetők országaik hadseregével,
  • és a rendszerben vannak olyan kibúvók, amelyeket sokan felhasználhatnak.

"Az ajánlásokban sehol sincs utalás az állami finanszírozásra mint a semlegesség megsértésére, pedig az állami finanszírozás állami képviseletet jelent. Másodszor, a katonai és nemzetbiztonsági ügynökségi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezések jelenleg minimálisak, különösen annak ismeretében, hogy tudjuk: Oroszországban és Fehéroroszországban az állam, a hadsereg és a sport közötti kapcsolatok nagyon szorosak. Oroszország két vezető sportegyesületét - a Hadsereg Központi Sportklubját és a Dinamo Sportegyesületet - a Védelmi Minisztérium, illetve a Belügyminisztérium alapította. Sok orosz sportoló aktívan támogatta Vlagyimir Putyin ukrajnai invázióját" - sorolja Frazer.

A minisztert továbbá az is aggasztja, mennyire következetesen alkalmaznák a szabályokat.

A NOB a múlt hónapban közölte, hogy fontolóra veszi néhány orosz és fehérorosz versenyző részvételének engedélyezését. A NOB elnöke, Thomas Bach két ENSZ-szakértő, Alexandra Xanthaki és Ashwini KP munkájára is hivatkozott, akik szerint a tiltás diszkriminálna egyes oroszokat.

A jelenlegi rendszer ugyanakkor az ukránok döntése miatt azt lehetetleníti el, hogy országuk versenyzői induljanak az olimpián, az ukrán sportminiszter ugyanis megtiltotta válogatott sportolóinak, hogy olyan versenyeken vegyenek részt, amelyeken orosz vagy fehérorosz sportolók is jelen vannak.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×