A jelenlegi nemzetközi jogi rend alapjait 1945, a második világháború után, és részben már alatta elkezdték kidolgozni, és az ENSZ alapokmányára épül, amelynek része az erőszak alkalmazásának vagy erő alkalmazásának tilalma. Ez azt jelenti, hogy alapesetben egyetlen állam sem alkalmazhat erőt egy másik állammal szemben – mondta Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban.

Nyilvánvalóan az erőszak tilalmába ütközik a cselekmény, amit láttunk Venezuela kapcsán

– értékelt Tóth Norbert, hozzátéve: két kivétel lehetséges. Az egyik az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatának felhatalmazása, ami ebben az esetben nem volt meg, tehát az ENSZ BT nem hatalmazta fel az Egyesült Államokat, hogy erőt alkalmazzon Venezuelával szemben. A másik lehetséges kivétel pedig az önvédelem joga, de erre ebben az esetben az Egyesült Államok nem hivatkozhat rá. De amint láttuk, nem is hivatkozik, sőt,

az Egyesült Államok semmilyen nemzetközi jogi érvet nem alkalmazott, ami azt is jelenti, hogy a folyamat, amit 2007-2008 óta látunk, a nemzetközi jogi rend felbomlásának folyamata egy rapid fázisba kapcsolt

– fogalmazott. A nemzetközi jogász szerint ma annak vagyunk tanúi, hogy zajlik a nemzetközi kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi rend felbomlásának folyamata. Részben az oroszok Ukrajna elleni agressziója és más események miatt, és a mostani Venezuela elleni akció is ebbe a sorba illeszthető.

„És attól tartok, hogy a példa ragadós. Nagyjából 200 állam van a világban, köztük 193 ENSZ-tagállam, és ezek között azért van jócskán olyan, amelyik fel fog bátorodni az amerikai és orosz akciókat látva”

– vélekedik a szakértő, aki szerint például Afrikában számos ilyen konfliktus előfordulhat, és Dél-Amerikában, sőt Közép-Amerikában is vannak olyan országok, amelyeknek vitái vannak egymással. Bolíviának ugye régi problémája, hogy nem jut ki a tengerhez Chile és Peru miatt, de Bolívia katonai képességei azért nem mérhetők össze ezekkel az országokkal. Afrikában számos ilyen probléma merülhet fel, Ázsiában ugyancsak, és a Balkánt is érdemes figyelni ebből a szempontból, például Bosznia és Koszovó, de akár Észak-Macedónia helyzetét. Ezek azok az országok a Balkánon, amelyeknek a helyzetéből fegyveres konfliktusok alakulhatnak ki, de reméljük, az európai országok bölcsebbek lesznek ennél – fogalmazott.

Nicolas Maduro venezuelai elnököt elfogta és Amerikába szállította az Egyesült Államok. A tervek szerint rögtön el is kezdődik a pere. A kérdésre, hogy hogyan lehetséges az, hogy Amerikában zajlik egy venezuelai állampolgár pere, aki nem az Egyesült Államok területén követett el bűncselekményt, a szakértő azt mondta: ez nem nemzetközi jogi kérdés.

Az amerikai jog nézőpontja más: van egy olyan doktrína, amelyet az elmúlt 150 évben az amerikai legfelsőbb bíróság alakított ki. Ennek az a lényege, hogy

ha egy személyt külföldön jogellenesen fognak el az amerikai hatóságok, és az Egyesült Államok területére viszik, ez önmagában nem akadálya az amerikai büntetőeljárás lefolytatásának. Erre több példa volt korábban,

még olyan esetekben is, amikor korábbi vagy hivatalban lévő államfőket az Egyesült Államok területén amerikai bíróság előtt mondtak felelősségre. A legismertebb ezek közül Manuel Noriega tábornok, korábbi panamai elnök felelősségre vonása amerikai bíróság előtt. A lényeg az, hogy az amerikai jog alapján le tudja folytatni az amerikai bíróság ezt az eljárást – mondta, hozzátéve: „nyilván az eljárásban fel fognak hozni nemzetközi jogi érveket a védelem oldalán, tehát Maduro védői nemzetközi jogi érveket is fognak majd alkalmazni, és nem tartom kizártnak, hogy ezek egynémelyikét az amerikai bíróság ne fogadná be. Tehát nem vagyok 100 százalékig biztos abban, hogy Maduro esetében olyan eredménnyel jár az eljárás az amerikai bíróság előtt, amelyet a Trump-kormányzat elképzel. Azon is sok múlik, hogy amerikaiak kábítószerellenes ügynöksége, a DEA mennyire hatékonyan gyűjtötte össze a bizonyítékokat, és milyen bizonyítékok vannak Maduro és felesége ellen” – tette hozzá.

A kérdésre, hogy ha az Egyesült Államok megsértette a nemzetközi jogot a venezuelai katonai művelettel, Venezuela fordulhat-e jogorvoslatért valahova, a nemzetközi jogász azt mondta: a nemzetközi jog a „belső”, nemzeti jogoktól abban is különbözik, hogy decentralizált jogrendszer, tehát

nincs egy egyértelmű központi tekintély vagy hatalom vagy autoritás, amely például meg tudja szervezni a nemzetközi jog normáinak végrehajtását.

Vannak olyan jogterületek, ahol ez rendelkezésre áll, de a nagy egész esetében nincs egy ilyen központi autoritás, mondjuk egy világkormány, vagy egy világbíróság, amely ezt meg tudná oldani – fejtette ki.

A Hágában működő nemzetközi bíróságot szokták informálisan világbíróságnak nevezni, de abban az esetben sincs kötelező joghatóság, tehát nincs egy olyan helyzet, amikor minden nemzetközi jogsértés automatikusan be tudna futni ehhez a bírósághoz. Három lehetséges eset van arra, hogy a nemzetközi bíróság joghatóságát meg lehessen alapozni. Az egyik, hogy ha az adott ország, ebben az esetben az Egyesült Államok előzetesen tett volna egy olyan vállalást, amit úgy nevezünk, hogy alávetési nyilatkozat, tehát előzetesen, egyoldalúan alávetette volna magát a nemzetközi bíróság joghatóságának. Ilyen nem áll rendelkezésre. Az amerikaiaknak egyébként volt korábban ilyenjük, de ezt Nicaragua kapcsán a 80-as években visszavonták. Tehát jelenleg ezen az alapon nem lehet a Nemzetközi Bíróság joghatóságát az Egyesült Államok esetében megállapítani. A másik lehetőség az lenne, hogy ha az amerikaiak mondjuk kötnének Venezuelával egy kétoldalú szerződést arra, hogy a kettőjük közötti és Madurót érintő vitát elviszik a nemzetközi bírósághoz. Ilyet nem fognak kötni. A harmadik lehetőség az lenne, hogy ha lenne bármilyen nemzetközi szerződés, amelynek az Egyesült Államok részese, és amelyet rá lehetne erre a helyzetre húzni, és abban a szerződésben kellene, hogy legyen még ezen felül egy úgynevezett joghatósági záradék, amely kiköti a nemzetközi bíróság vagy bármilyen más bíróság joghatóságát, akkor lehetne az USA-t ilyen helyen perbe fogni, de hát ennek is kicsi a valószínűsége – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.