Infostart.hu
eur:
354.05
usd:
303.73
bux:
134455.46
2026. június 1. hétfő Tünde
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli polgármestere támogatóihoz beszél egy tüntetésen, Isztambulban 2022. december 15-én. Ekrem Imamoglut előző nap egy török bíróság két év hét hónap börtönbüntetésre ítélte, valamint eltiltotta közhivatal viselésétől, mert a vádak szerint megsértette a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) tagjait.
Nyitókép: MTI/EPA/Sedat Suna

A török elnök bíróság elé állítja legfőbb politikai ellenfelét

Az egy éve bebörtönzött Ekrem Imamoglu isztambuli főpolgármestert és több mint 400 társát korrupcióval vádolják.

A Recep Tayyip Erdogan török elnök fő ellenlábasának számító ellenzéki politikust elmarasztalása esetén több mint 2000 év börtönbüntetés fenyegeti. Imamoglut összesen 142 vádpontban, egyebek mellett bűnszervezet alapításával és vezetésével, vesztegetéssel és pénzmosással vádolják. Jogvédők a pert politikai indíttatásúnak tekintik.

A 3900 oldalas vádirat szerint az egykori isztambuli főpolgármester célja nemcsak az volt, hogy az ügy vádlottjait gazdagítsa, hanem az is, hogy bűncselekményekkel finanszírozzák Imamoglu felemelkedését a Köztársasági Néppártban (CHP), ami végül elnöki jelöltségéhez vezetett.

A tömegper vádlottjainak negyede börtönben van, köztük Imamoglu és az egyik ügyvédje is.

Az ügy vádlottainak zöme az isztambuli önkormányzatnak dolgozott, sokan a CHP választott tisztségviselői, de vannak köztük újságírók.

A feszült légkörben indult hétfői tárgyalást rövid idő után berekesztették. A Halk TV hírtelevízió szerint Imamoglu szót kért, de a bírói testület elutasította kérését és azt vetették szemére, hogy az eljárást igyekszik megzavarni. Imamoglut tavaly március 19-én vették őrizetbe, a történtek nagyszabású utcai tiltakozási hullámhoz vezettek.

Egy pénteken megjelent újságcikkben Imamoglu azt hangoztatta, hogy

a per „a demokrácia egyik legkeményebb próbája" Törökország történetében.

Szerinte ez „az emberek akaratának megmásítására szolgáló kísérlet". Az 54 éves politikust sok más bűncselekménnyel is vádolják, köztük terrorizmussal, kémkedéssel, egyetemi diplomája meghamisítása és tisztségviselők sértegetésével, ezek ügyében külön tárgyalást tartanak. Bűnössége megállapítása esetén eltilthatják a politikai életben való részvételtől.

Címlapról ajánljuk
„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

„Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást” – Magyar Péter a Várban

A kormányfő szerint Sulyok Tamás minden súlyos pillanatban a hallgatást választotta, több a feladata annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, protokolleseményeken vegyen részt. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, egy hónapot vesz igénybe Sulyok Tamás elmozdítása, de igyekezni fognak. „Minden báb elmozdításáról szó lesz.” A Tisza frakciója akár már hétfőn döntést hozhat arról is, hogy milyen módon válasszák meg Sulyok Tamás utódát.

Tisztítótűz, kisöprés, kirakatperek, bebörtönzések – példák a rezsimváltás utáni elszámoltatásokra

Demokratikus országokban az elszámoltatás általában kirakatperek keretében zajlik, és a kezdeményezők leginkább a demokrácia erősségét próbálják ezzel bizonyítani – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója. Csepeli Réka szerint bizonyos esetekben tisztítótűzre van szükség ahhoz, hogy el lehessen kezdeni építeni egy új, tisztább rendszert.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Megdöbbentő átrendeződés történt a magyar kiskereskedelemben

Megdöbbentő átrendeződés történt a magyar kiskereskedelemben

A hazai napi fogyasztási cikkek piaca 2025-ben 5,6 százalékkal bővült, meghaladva az inflációt, és az év második felétől már a volumenértékesítés is növekedésnek indult. A diszkontok, drogériák és az e-kereskedelem voltak a piac egyértelmű nyertesei, miközben a bolthálózat tovább zsugorodott: mintegy 450 üzlet zárt be, és több mint 400 független bolt csatlakozott franchise-rendszerhez. A kiskereskedelmi toplistát továbbra is a Lidl vezeti 1801,6 milliárd forintos forgalommal, míg a CBA a KEREKES-láncal való fúziójának köszönhetően tíz év után visszaszerezte a harmadik helyet, megelőzve a forgalomcsökkenést elszenvedő Tescót. A piaci koncentráció folytatódik, a diszkontok részesedése stabilan 40 százalék fölött áll, a szupermarketek és a független kisboltok pedig tovább veszítenek pozícióikból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×