Korábban a karabahi háborúban Örményországot nem tudták megtámogatni annak ellenére, hogy orosz békefenntartók tartózkodtak Karabahban, és annak ellenére, hogy Örményország része az orosz katonai szövetség, és segítséget is kért Oroszországtól – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, majd tovább sorolta: Szíriában 2024 decemberében történt váltás, leváltották Aszad rendszerét, miközben Oroszország majdnem 10 éven keresztül támogatta a rezsimet. Megvolt ennek az előzménye még a szovjet korszakban, aztán az oroszok 2015 után aktívan részesei voltak a szíriai polgárháborúnak, de végül a kritikus helyzetben nem tudtak segítséget nyújtani Aszadnak. Tavaly júniusban pedig Irán volt hasonló helyzetben. Fontos orosz partner, szövetséges, Irán még fegyvereket is adott Oroszországnak. Az oroszok által ma gyártott drónok jelentős részben iráni licenszre épülnek, tehát Irántól kapták meg a technológiát és ezeket a fegyvereket, mégsem tudtak segíteni Iránon, amikor Izrael és az Egyesült Államok csapásokat mért Teheránra.

Mindez amiatt van, mert az orosz erőforrások, haderő, fegyverek Ukrajnában vannak lekötve, Oroszországnak ma egyszerűen nincs meg a képessége arra, hogy egy időben, egyszerre több helyen jelen legyen

– mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: Oroszország nem tudott mit kezdeni a venezuelai esettel. A kommunikáción túl, amelyben persze elítélték az amerikai beavatkozást, semmilyen konkrét segítséget nem nyújtottak. Lényegében már előtte sem. Voltak ugyan orosz fegyverek Venezuelában, mert vásároltak orosz vadászgépeket, de

az oroszok a kommunikáción túl sosem tudták kisegíteni a szövetségeseiket. És ez így fog maradni mindaddig, amíg Oroszország erői le vannak kötve Ukrajnában. Más, Oroszországgal szövetségben lévő országok is hasonlóra készülhetnek

– véli az elemző, hozzátéve: szavakban Oroszország majd kiáll mellettük, ha valamilyen feszültség, konfliktus lesz, de ténylegesen, ahogy az elmúlt években, úgy a következőben sem fognak segíteni.

Mindez még az orosz–ukrán háború kimenetelét, akár a békekötést is befolyásolhatja. Oroszország mindettől kisebb fajsúlyú partnernek, ellenfélnek tűnik.

Az orosz katonai tudósítók már kommentekben, cikkekben, írásokban felismerték, hogy Oroszország fokozatosan veszíti el a befolyását a világban.

A Közel-Keleten, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, most pedig újabban Közép- és Dél-Amerikában is visszaszorulnak az oroszok. Esetleg Kuba is felkészülhet egy hasonló váltásra, vagy amerikai beavatkozásra. Ez arra ösztönözheti az oroszokat, hogy akár kompromisszumok árán is, de megpróbáljanak békét kötni, hogy az orosz erőforrások ne legyenek lekötve, és Oroszország ne tűnjön gyenge szereplőnek a nemzetközi kapcsolatokban.

De lehet mindennek más hatása is: ha a venezuelai helyzet esetleg eszkalálódik, tehát ha Maduro leváltása után az Egyesült Államok nem éri el a kívánt hatást, és Venezuelában valamiféle válság, polgárháború alakul ki, ami még nagyobb amerikai beavatkozást tesz szükségessé, akkor a helyzet akár azt is eredményezheti, hogy az Egyesült Államok egy időre le lesz kötve Venezuelában, ami viszont az oroszok kezére játszhat.

Ilyen volt az izraeli konfliktus kirobbanása is, tehát amikor 2023 októberében a Hamász megtámadta Izraelt, azzal rákényszerítette Izraeli partnereit, hogy kiálljanak mellette, támogassák, de ezzel lekötötték az erőforrásaik egy részét a Közel-Keleten, ami egy darabig segített Oroszországnak. Most előállhat egy hasonló forgatókönyv Venezuela esetében is – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban.