Infostart.hu
eur:
383.48
usd:
332.15
bux:
123815.62
2026. április 2. csütörtök Áron
Apokaliptikus nyomokat hagyó tüntetéssel kényszerítették ki a gazdák a Mercosur-egyezmény elhalasztását
Nyitókép: Tatár Tímea, Brüsszel / InfoRádió

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.

Két eredményről számolt be péntek hajnalban Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsról:

  • Brüsszel nem nyitja meg az orosz vagyont az ukrajnai háború finanszírozására
  • az EU 24 tagállama közös hitelt vesz fel Ukrajna megsegítésére, a 90 milliárd eurót a háborút elszenvedő országnak annak lezárulását követően kell visszafizetnie, a kimaradó országok: Szlovákia, Csehország, Magyarország.

Az EU-csúcs helyszínén tartózkodó tudósítónk elmondta, a zárt ajtók mögötti tanácskozások részleteiről kevés információ szivárog ki, ám az biztos, hogy az ülés hajnali 3 előtt ért véget, a csúcs pedig most már biztosan nem tart vasárnapig. A végére hagyták az Ukrajna megsegítéséről szóló döntést, elé pedig beiktattak egy vacsorát, de az alatt is végig Ukrajna volt a téma a tanácskozó állam- és kormányfők között.

Az is kiderült,

Ukrajna a háború lezárását követően két forrásból tudja a hitelt visszafizetni,

de ez „vagylagos”:

  1. a jóvátételből, amit a reménybeli vesztes Oroszország fizet
  2. jóvátétel híján a befagyasztott orosz vagyonból, amihez viszont most még nem nyúl hozzá Brüsszel.

Utóbbival kapcsolatban megint csak érdemes megjegyezni: Orbán Viktor emlékeztetett, ehhez a pénzhez az EU-csúcs mostani döntése értelmében nem lehet hozzányúlni, hisz ezt Oroszország nyílt hadüzenetként értelmezné.

Apokaliptikus állapotok és elért cél

Az EU-csúcs helyszínén egy másik téma kapcsán szerda óta tüntet több ezer gazda, köztük mintegy 100 magyar is, akik azt kívánták elérni, hogy az EU-Mercosur-egyezség meghiúsuljon, ez a megállapodás szabadkerreskedelmi megegyezést jelentene az EU és Dél-Amerika között, ami a gazdákat negatívan befolyásolná az ellenőrizetlen élelmiszerek áramlása révén.

A csúcson ezzel kapcsolatban az dőlt el, hogy elsősorban Franciaország és Olaszország kezdeményezésére az ügyben további tájékozódás szükséges, nem lehet most ilyen megállapodást kötni, így a gazdák ezt a célt elérték.

A gazdák tüntetése egyébként apokaliptikus állapotokat teremtett Belgium fővárosában, a közlekedés ellehetetlenült, kidöntött fák, elhagyott traktorok, közéjük rekedt buszok álldogálnak sokfelé, csak gyalog és kerékpáron lehet közlekedni Brüsszel jelentős részén, a csokoládéboltok, a kávézók és a bárok zárva vannak.

Az utakon a gazdák által szétgurított krumpliban és zellerben térdig lehet gázolni, a raklapokból és mindenféle egyéb anyagokból álló máglyák pedig több méter magasan égtek korábban.

A pénteki napon elvileg már nem lesz tüntetés, de már a szerdairól sem volt szó, nagy hagyománya van a tüntetésnek Brüsszelben.

Címlapról ajánljuk

„Brüsszel kéri a védett benzinár eltörlését, a kormány nemet mond” – Kormányinfó a kampányhajrában

„A közvélemény-kutató szakma halott” – mondta egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Jelentős érdeklődés övezte a Szabó Bence- és a Gundalf-ügyet, a védett ár körüli problémát, illetve más kampánytémákat is, 10 nappal a választások előtt.
inforadio
ARÉNA
2026.04.02. csütörtök, 18:00
Makláry Ákos
görögkatolikus pap, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke
Megkongatták a vészharangot: két tűz közé szorult az iszlám világ egyetlen atomhatalma, súlyos háború fenyeget

Megkongatták a vészharangot: két tűz közé szorult az iszlám világ egyetlen atomhatalma, súlyos háború fenyeget

A február legvégén kirobbanó közel-keleti háború alapvetően rajzolja át a teljes régió hatalmi törésvonalait. A kapcsolatrendszere átalakulása révén Pakisztán került az események középpontjába, az ország minden lehetséges csatornán igyekszik a feleket tárgyalásra bírni, és a konfliktus mielőbbi befejezésén munkálkodik. Szándéka ugyanakkor egyáltalán nem pusztán a „baráti” politikájának köszönhető: szeretné elkerülni, hogy az elhúzódó háború a radikális csoportok megerősödését és Irán befolyásának átalakulását eredményezze az országban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×