Rég várt fehér borítást kapott a magyar talaj, a hó kifejezetten pozitív hatást gyakorol a vetésekre, miután az elmúlt 6 évben elmaradt a zöldár; a Tisza elvesztette vízhozama több mint egynegyedét, és egy olyan súlyos aszályon vagyunk túl, hogy a mostani havazást látva mindenki reménykedik a 2026-os évben.

Papp Zsolt, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a szervezet évnyitóján az InfoRádió kérdésére elmondta,

manapság minden év csapadékmínusszal kezdődik hóborítás híján, de most feltöltődnek a talaj vízkészletei,

és most kell majd odafigyelni arra, hogy az öntözővíz biztosításának feladatát elvégezzék, okszerűen gazdálkodjanak a vízkészletekkel, kevesebb víz hagyja el az országot, mint ami bejön, lehetőség szerint a vizet a talajban tárolják.

„Az egyik legnagyobb kihívásunk, hogy mentesítsük az agráriumot az aszálytól, tudjunk felkészülni közösen a környezet és klíma változására, alkalmazkodjunk a környezethez, olyan termelési, termesztési technológiákat és agrotechnológiai megoldásokat alkalmazzunk, amely biztosítja egy eredményes és fenntartható agrárium jelenét és jövőjét” – nyomatékosította a kamarai vezető.

A kamara sajtóbeszélgetésén is azt hangsúlyozta, hogy idén

a vízmegtartás elsődleges feladat,

és hogy térítésmentes öntözővizet biztosítsanak a gazdálkodók számára, s ha lehet, már az aszály után és még a következő aszály előtt gondoskodjanak erről – ezzel kapcsolatban kezdeményezik az öntözővíz ingyenességét.

Kulcsfontosságú törekvés, de kihívás is emellett az, hogy aki termel, az vevőre is találjon, olyan vevőre, aki olyan árat képes fizetni, ami garantálja az eredményes gazdálkodást.

Sok nehézséggel találkoztak a 2025-ös évben a tavaszi fagytól az aszályig, ide tartoznak az állat- és növénybetegségek is. Ezekhez is alkalmazkodniuk kell, illetve előzetesen fel is készülni rájuk, amennyire lehet. Megfelelő agrotechnológiai megoldásokra van szükség, használva a digitalizációs és precíziós módszereket. Hogy ezek mennyire elérhetők jelenleg a gazdálkodók számára, arról Papp Zsolt azt mondta, ma már abszolút kézközelben elérhetőek,

nincs olyan település, ahol ne lenne drónos felmérés, ne alkalmaznának olyan traktort, amelyekben egynél több színes kijelzővel adatokat lehet gyűjteni.

„Nagyon sok adattal rendelkezik az agrárium a támogatások igénylésétől kezdve a rengeteg agrometeorológiai adatig. Ezek feldolgozásához szükséges a mesterséges intelligencia, hogy az adatokat rendezze és a jó döntést megtámogassa. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara feladata pedig ott jelenik meg, amikor a 700 falugazdásszal, az 1261 falugazdász irodával a gazdálkodó kapujáig, postaládájáig vagy postafiókjáig el tudjuk vinni azokat a híreket, támogatásokat, jogszabályváltozásokat, digitalizációs és kutatási eredményekből származó megoldásokat, amelyek valóban a mindennapi munka részét kell hogy képezzék, legyen ez szántóföldi növénytermesztés, állattartás vagy feldolgozás” – mutatott rá az agrárkamarai elnök.