„Kockázatot rejt magában a Mercosur megállapodás. Egyrészt olyan termékekkel töltené fel a boltok polcait, amelyek egészen más termelési környezetből érkeznek, és teljesen más szabályrendszer szerint állították azokat elő. Bizonytalan, kétes eredetű kész-, vagy félkész termékek, illetve alapanyagok ezek, amik Dél-Amerikából, de akár Ukrajnából is származhatnak, mivel két szabadkereskedelmi megállapodásról van szó” - fejtegette Papp Zsolt.

Majd azzal folytatta, hogy ezek olyan országok, ahol engedélyezett a génmódosított, vagyis GMO-s növények termesztése, és ahol olyan vegyszereket használhatnak, amelyeket az Európai Unió már évek vagy évtizedek óta betiltott.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke ezért kettős mércét emlegetett, amit a bizottság ez ügyben alkalmaz. Mint mondta a legnagyobb kihívás most az, hogy miként lehetne az európai gazdák piacait megőrizni. Szerinte ez talán a tüntetések legfőbb mozgatója is. Papp Zsolt azt a véleményét hangoztatta, hogy

az Európai Bizottság kiárusítja az unió belső piacait, és kockára teszi a fogyasztók egészségét.

Azt is elmondta, hogy állítólag a következő uniós költségvetés legutóbb megjelent változatában, már majdnem 25 százalékkal kevesebb támogatás jutna az agráriumnak, mint 2021-ben. Vagyis 2027-től a korábbiakhoz képest kevesebbet kapna a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, miközben bizonytalan eredetű külföldi termékek árasztanák el a belső piacokat.

Az InfoRádió riportere arra is kíváncsi volt, hogy vajon a kamara elnöke sikeresnek ítéli-e a brüsszeli gazdatüntetéseket? Papp Zsolt erre egyértelmű igennel válaszolt. Azt bizonygatta: a demonstrációk hatására a Bizottságnak is rá kell jönnie hogy az amit képvisel, az ellen mind a 27 tagállamban egy emberként tiltakoznak a gazdák. „Nem szeretnénk egyebet, csak levonni a következtetéseket az elmúlt időszakok agrárpolitikáiból, és egy asztalhoz ülve, közösen megtervezni a következő támogatási ciklust” - nyilatkozta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Azt is hangsúlyozta, hogy a gazdák nem elvonásokat, nem szigorításokat, hanem észszerű, végrehajtható szabályokat szeretnének.

Továbbá elárulta, hogy a csütörtök esti tüntetést követően, éjszakába nyúló megbeszéléseket folytattak a Európai Bizottság négy különböző biztosával. Arról tárgyaltak velük, miként lehetne megőrizni a forrásokat, hogyan tárhatnák meg az európai termelők a piacaikat. Illetve arról is szó volt, hogy a Európai Bizottság milyen strukturális változásokat szeretne, és azok miként érintenék az unió mezőgazdaságát, élelmiszeriparát.

A kamara elnöke elismerte, hogy a csütörtöki tiltakozás sajnos nagyon eldurvult, és ez nem használt a gazdák ügyének. „A tüntetést én két táborra bontanám. Volt egy békés, mintegy 8-10 ezer fős tömeg, sok ezer traktorral, és volt néhány száz tiltakozó, akik a Luxemburg téren szembeszálltak a rendőrséggel, megdobálták a karhatalmi egységeket, akik vízágyúval vágtak vissza. De a magyar gazdák nem ezen az erőszakba torkolló demonstráción vettek részt, hanem a másik, szakmai alapon nyugvó megmozduláson.”

Ugyanakkor Papp Zsolt azt hangoztatta, hogy a probléma nagysága jól lemérhető a gazdák heves indulatain.

Szintén a gondok között említette az Ukrajna uniós csatlakozását előkészítő szabadkereskedelmi megállapodást is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetője ebben azt a veszélyt látja, hogy az EU-t elárasztaná például az ukrán kukorica, vagy nagy mennyiségben érkezne onnan tojás és húskészítmény, valamint gabonaliszt. Pedig ezekből az európai agrárium, - benne a magyar mezőgazdaság is - képes ellátni az unió piacait. Ezek alapján Papp Zsolt sötét képet festett az európai gazdák jövőjéről, mivel a háború okozta nehézségeket még a piacok jelentős beszűkülése is tovább súlyosbíthatná. Ez pedig akár az unió mezőgazdaságának hanyatlásához is vezethetne - tette hozzá.

Végül is - elsősorban Franciaország és Olaszország kezdeményezésére - a tagországok vezetői elhalasztották a Mercosur megállapodás megkötését. Az agrárszakember ezt mindenképpen nagyon komoly eredménynek tekinti. Papp Zsolt elmondta: a következő feladat az agrártámogatások jelenlegi szintjének megőrzése lesz illetve az, hogy sikerüljön ettől elkülöníteni a vidéktámogatás rendszerét. „Azt szeretnénk elérni, hogy ne tegyék egyenlőségjelet az agrárium segítése és a vidékfejlesztési források közé. Lehetőséget szeretnénk kapni arra, hogy vidék megtarthassa a fiatalokat: munkahely- és otthonteremtéssel ösztönözve a helyben maradásukat. Tehát nem csak a közös agrárpolitikáról, hanem a vidék fejlesztéséről, egy biztos megélhetésről, a jövőről szeretnénk egyeztetni."