Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Pixabay

Elhunyt a világhírű magyar matematikus lánya

Kilencvenéves korában elhunyt Marina Von Neumann Whitman, az ismert magyar matematikus, Neumann János lánya - közölte a Neumann János Egyetem.

A május 20-án elhunyt Marina von Neumann Whitman kiteljesítette édesapja életművét, és kivételesen sikeres életpályát futott be. Rengeteget tett a magyar-amerikai kapcsolatok javítása érdekében. Saját jogán vívta ki az elismerést, feljutott az amerikai politika, közigazgatás, tudományos élet, üzleti világ legfelsőbb csúcsaira.

Számos helyen első nőként ért el átütő sikert. Tagja volt például a Nixon amerikai elnök mellett működő háromtagú gazdasági tanácsadó testületnek, és alelnökként dolgozott az autóipari óriásvállalatnál, a General Motorsnál.

Marina von Neumann Whitmannak fontos szerepe volt a modern kori magyar történelem két eseményében is.

Az amerikai külügyi bizottság titkáraként aktív szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok visszaadta Magyarországnak a Szent Koronát, továbbá a General Motors alelnökeként részt vett abban a döntésben, amelynek eredményeként megvalósult Magyarország első jelentős amerikai ipari befektetése, a szentgotthárdi autó- és motorgyár beruházása - emlékeztetett az egyetem.

A Neumann János Számítógéptudományi Társaság honlapján közzétett megemlékezés szerint Marina von Neumann Whitman a Columbia Egyetemen tanult, ahol 1962-ben közgazdaságtanból doktorált. Tudományos pályafutását a Pittsburghi Egyetemen kezdte, ahol a közgazdaságtan közszolgálati professzora lett. 1972-ben ő lett az első nő, akit az elnök gazdasági tanácsadói testületébe neveztek ki.

1987-ben a General Motors (GM) vezető közgazdászaként alkalmazták, majd ő lett az első nő, aki a GM-csoport alelnöki szintjére emelkedett.

Számos vezető multinacionális vállalat, bank, valamint kutatási és politikai intézmény igazgatótanácsában is helyet kapott, köztük az Institute for Advanced Study és a Harvard Egyetem igazgatótanácsában. Pályafutását a Michigani Egyetem Ross School of Business és a Gerald R. Ford School of Public Policy professzoraként fejezte be.

Pályafutása során számos olyan fiatal nőnek volt mentora, aki az ipar és a közpolitika hagyományosan férfiak által dominált területeire akart betörni. Három nemzetközi közgazdasági könyv, valamint A marslakó lánya című, életéről és neves édesapjáról szóló memoár szerzője.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×