Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.39
bux:
0
2025. december 26. péntek István
strand tengerpart óceán hullámzás
Nyitókép: Pixabay

Globális vízszintemelkedés: ez már bőven a jelen, újabb helyen jöhet kitelepítés

Az ausztrál kormány azt javasolta, hogy a következő évtizedekben a tengerszint emelkedése miatt több száz kókusz-szigeteki lakost telepítsenek át, a terv felháborodást váltott ki a lakosok körében.

Az Indiai-óceánban található ausztrál területet, a Kókusz-szigeteket a part menti erózió és az éghajlatváltozás okozta tengerszint-emelkedés fenyegeti. Az Ausztrália nyugati partjaitól mintegy 2900 kilométerre fekvő, 27 kis atollból álló csoport mindössze öt méterrel van a tengerszint felett. A 600 lakos között sok a malajziai munkások leszármazottja, akiket az 1830-as években hoztak a szigetekre kókuszültetvényeken dolgozni. A britek 1857-ben gyarmatosították a szigeteket, mielőtt a terület feletti szuverenitás 1955-ben Ausztráliára szállt át.

A szövetségi kormány januárban hozta nyilvánosságra a javaslatot, amely szerint a következő 10-50 évben a lakosokat és az olyan létesítményeket, mint az erőművek és üzletek, át kell telepíteni.

Ez a "hosszú távú irányított visszavonulás a legéletképesebb lehetőség az életek társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból tiszteletben tartott védelmére" - derült ki a jelentésből, amelyben azonban nem határozták meg, hová telepítenék át a lakosságot.

A kormány előrejelzései szerint a Kókusz-szigetek vízszintje 2030-ra 18 centiméterrel emelkedhet az 1992-es szinthez képest.

Frank Mills, a Kókusz-szigetek megyei vezetője csalódottan állapította meg, hogy a kormány nem fontolgatja a hosszú távú stratégiákat, amelyek lehetővé tennék az emberek számára, hogy tartósan a szigeteken maradhassanak. A tisztviselő nem zárta ki, hogy jogi lépéseket tegyen a kormány ellen.

Sokan három-öt generáció óta élnek a Kókusz-szigeteken, és Mills szerint nem lesz könnyű számukra a távozásról szóló döntés.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×