Infostart.hu
eur:
361.57
usd:
309.2
bux:
135935.1
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Marco Rubio új amerikai külügyminiszter (b) beszél, miután letette a hivatali esküt J. D. Vance amerikai alelnök (j) előtt a washingtoni alelnöki hivatalban 2025. január 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Shawn Thew

Ilyen lesz az Egyesült Államok új külpolitikája

A kedden hivatali esküt tett új külügyminiszter közleményében felvázolta az amerikai külpolitika jövőbeli alapvetéseit.

Az Egyesült Államok külpolitikája a jövőben nem lesz részese olyan tevékenységnek, amely gyorsítja és ösztönzi a tömeges migrációt - olvasható Marco Rubio új külügyminiszter hivatalba lépése alkalmából szerdán kiadott közleményében.

Megfogalmazása szerint "minden dollár elköltését, minden program támogatását és minden követett szakpolitikát három egyszerű kérdésre adott válasszal kell igazolni: Biztonságosabbá teszi Amerikát? Erősebbé teszi Amerikát? Gazdaságilag sikeresebbé teszi Amerikát?"

Hozzátette, hogy a célok elérése érdekében változtatnak prioritásokon, bizonyos hangsúlyokat áthelyeznek és egyes gyakorlatokat megszüntetnek.

Rubio elsődlegesnek nevezte, hogy az amerikai külpolitika is támogassa a tömeges migráció megfékezését és a határbiztonság erősítését.

"Vissza kell térnünk a diplomácia alapjaihoz azáltal, hogy megszüntetjük a figyelmet olyan politikai és kulturális ügyekre, amelyek megosztók belföldön és mélyen népszerűtlenek külföldön" - fogalmazott a miniszter, és hozzátette, hogy ez lehetővé teszi majd a pragmatikus külpolitikát a más országokkal való együttműködésben, az amerikai érdekek érvényesítésében is.

Marco Rubio kiemelte, hogy a jövőben a külügyminisztériumon belül az előrelépés a teljesítmény és érdem alapján történik majd, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az elnök rendelete alapján bezárják az összes úgynevezett diverzitás-egyenlősítés-inkluzivitás-hozzáférhetőség irodát (diversity, equity, inclusivity, accessibility - DEIA), valamint az összes ilyen programot leállítják.

Marco Rubio külügyminiszteri kinevezését az amerikai szenátus hétfőn - Donald Trump hivatalba lépésének napján - ellenszavazat nélkül 99 igen vokssal erősítette meg.

A korábbi republikánus szenátor kedden J.D. Vance alelnök jelenlétében tette le miniszteri esküjét.

Ezzel párhuzamosan az új amerikai adminisztráció arról is intézkedett, hogy bel- és külföldön az úgynevezett "egy zászló" politikát kövessék a jövőben, ami előírja, hogy az Egyesült Államok minden nagykövetségén és hivatalos külképviseletén is egyetlen zászló jelenhet meg, az amerikai nemzeti lobogó. Az intézkedésről szóló feljegyzésnek az amerikai médiában megjelent szövege rámutat arra, hogy az Egyesült Államok zászlaja egyesít minden amerikait az "igazság, szabadság és demokrácia univerzális elvei alapján".

Az intézkedés az Egyesült Államokon belül is érvényes minden szövetségi intézményre, ami többi között megtiltja a jövőben az LMBT-mozgalom szivárványos zászlójának kihelyezését a hivatali épületekre, ugyanakkor kivételként nevesíti az amerikai háborús foglyok, és külföldön jogalap nélkül fogva tartott amerikai állampolgárok melletti szolidaritás jeleként elhelyezett zászlókat.

Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×