Az új amerikai elnök már beiktatása előtt hangsúlyozta, hogy új fejezetet kíván nyitni a NATO történetében. Donald Trump már a kampány során azzal a követeléssel állt elő, hogy a tagállamok a bruttó hazai termék (GDP) eddig kötelezőnek tartott 2 százalékáról 5 százalékra növeljék éves katonai kiadásaikat. Az első reagálások ugyanakkor arra utaltak, hogy a tagországok túlnyomó többsége ezt az "ugrást" túlzottnak tartja.
Ezt tükrözték a vélemények Németországban is, ahol a parlamenti pártok vezetői és a választásokig még hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár legfeljebb 3,5 százalékos növelést tartanak elfogadhatónak. Eddig egyedül Merz volt az, aki úgy fogalmazott, hogy a bruttó hazai termék meghatározott százaléka csupán számtani adat. A legfontosabb szerinte a német hadsereg, a Bundeswehr, általánosságban a nemzeti és a szövetségi védelem erősítése. "Trump elnöksége felgyorsítja ezt a folyamatot, ami lehetőséget jelent Németország számára is arra, hogy helyesen cselekedjen" – jelentette ki.
A helyes cselekvést illetően Donald Trump hivatalba lépéshez időzítve azonban már konkrétabban fogalmazott. Több német hírportál idézte kijelentését, mely szerint a védelmi kiadásokat az elkövetkező években a GDP 2 százalékán szeretné tartani. "Először is arra kell törekednünk, hogy az elkövetkező három-négy évben legalább a 2 százalékos növekedést biztosítsuk" – hangsúlyozta, utalva arra, hogy ennek eléréshez évi mintegy 30-40 milliárd eurós költségvetési hiányt kellene megszüntetni.
A Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva a konzervatív kancellárjelölt a hiány felszámolásával kapcsolatban többek között a szociális juttatások csökkentését említette. Ennek keretében utalt a Scholz-kormány által életbe léptetett állampolgári juttatás, az úgynevezett Bürgergeld rendszerének megreformálására és a menekültek beáramlásának korlátozására.
A legfontosabbnak ugyanakkor azt nevezte, hogy újra lendületbe jöjjön a gyengülő gazdaság.
"Vissza kell térnünk az 1-2 százalékos növekedési rátához"
– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte a 2 százalék elérése lehetséges. A szövetségi statisztikai hivatal becslései szerint Németországban a GDP tavaly 0,2 százalékkal csökkent a előző évhez képest.
Külön kampánybeszédet szentelt a CDU, egyben a kisebbik keresztény párt, a CSU közös kancellárjelöltje a menekültválság kezelésének. A Flensburgban elhangzottakról tudósító Die Welt című lap kiemelte, hogy a konzervatív politikus nevének említése nélkül, de félreérhetetlenül bírálta a korábbi konzervatív kancellár és egyben CDU-elnök, Angela Merkel menekültpolitikáját. A 2015-2016-os menekültválság idején Németország több mint egymillió menekültet fogadott be. Akkoriban Angela Merkel elhíresült jelszava volt a "Wir schaffen das" (Meg tudjuk csinálni). Merkel, aki tizenhat éven keresztül vezette az országot, ma már csaknem teljesen visszavonult politikától, legutóbbi visszaemlékezéseiben ugyanakkor az akkori évekkel is hosszan foglalkozott. A menekültválság kezelését rendkívül fontosnak tartotta, de kitartott korábbi politikájának helyessége mellett.
Merz most az schleswig-holsteini városban utalt arra, hogy négy év alatt Németország több mint hárommillió migránst fogadott be, és újabb menekültek érkezése túlterhelné az országot, legyen szó akár az orvosi ellátásról, akár az iskoláztatásról vagy épp a lakhatásról. "Próbálkozhatunk, ameddig csak akarunk, de nem tudjuk megcsinálni" – idézte a Die Welt a korábbi merkeli kijelentésre utaló kancellárjelöltet.
"Ígérem, az én kancellárságom alatt drasztikusan csökkeni fognak a számok, mert komolyan gondoljuk az illegális migráció korlátozását"
– jelentette ki. Megismételte azt is, hogy következetesen ellenőrzik a német határokat, is azonnal visszatoloncolják azokat, akik nem jogosultak a belépésre. Európának meg kell védenie külső határait. Elérkeztünk addig a pontig, ahonnan egyszerűen nem megy tovább – tette hozzá.