A francia alkotmány szerint egy tervezet a parlament által akkor is elfogadottnak tekintendő, ha a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és az ezt követően benyújtott bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.

A kormányfő rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy valamennyi frakcióval több napos egyeztetéseket folytatott, és „minden képviselőcsoporttal a párbeszéd végére ért”.

„Az igazság pillanatában vagyunk, amikor mindenkinek szembe kell néznie felelősségével” – mondta Michel Barnier. „Nem hiszem, hogy a franciák megbocsátanák nekünk, ha a személyes érdekeinket a nemzet jövője elé helyeznénk” – tette hozzá.

Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke ezt követően elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd szerda délutánig felfüggesztette az alsóház ülését.

Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki Új Népfront nevű baloldali pártszövetség képviselői bejelentették, hogy hétfő este bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Michel Barnier kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője pedig azonnal jelezte, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be, s kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.

A bizalmatlansági indítványokról a szavazást szerdán tartja a Nemzetgyűlés, s amennyiben a két nagy ellenzéki csoport együtt szavaz, a kormány megbukik.

Nem ez lesz az első baloldali bizalmatlansági indítvány Michel Barnier kormánya ellen, de az első, amelynek megszavazását az RN is kilátásba helyezte, jóllehet Michel Barnier az elmúlt napokban több engedményt is tett Marine Le Pen pártjának: visszavonta az elektromos áramra kivetett adó emelését, csökkentette a külföldiek állami egészségügyi támogatását, visszavonta a gyógyszerek állami támogatásának csökkentésére tett javaslatot. Az RN azonban hétfő délután újabb feltételt szabott a nyugdíjak összegének növelésével kapcsolatban azért cserébe, hogy ne buktassa meg a kormányt. Ezt pedig a miniszterelnök nem fogadta el.

Utoljára 1962-ben buktatott meg ellenzék bizalmatlansági indítvány kormányt. Amennyiben szerdán ez ismét megtörténik, a hosszú tárgyalások után szeptemberben megalakult Barnier-kormány az V. Köztársaság történetének legrövidebb ideg működő kormánya lesz, s Franciaországban tovább mélyül a politikai válság.

A július 7-i előrehozott parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval. Barnier kormányát az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és az ellenzékben maradt szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés együtt bármikor megbuktathatja.

Az elnöki tábor frakcióvezetője, Gabriel Attal előző miniszterelnök korábban felszólította az ellenzéket, hogy „ne engedjenek a legrosszabb csábításának, és ne szavazzák meg a kormány elleni bizalmatlansági indítvány”, amelyet a felmérések szerint a franciák 52 százaléka támogat.

Az alkotmány alapján a köztársasági elnök az előző nemzetgyűlési választások után egy évig nem írhat ki újabb választást, ilyen így leghamarabb 2025 júliusában lehetséges. Ezért ha Michel Barnier kormányát megbuktatja a Nemzetgyűlés, az is elképzelhető, hogy az államfő ismét őt nevezi ki miniszterelnöknek.