Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Palesztinok a Hamász palesztin iszlamista szervezetet és a Gázai övezetet támogatva tüntetnek a ciszjordániai Nábluszban 2023. október 10-én. A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, mintegy 900 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 700-hoz közelít.
Nyitókép: MTI/AP/Madzsdi Mohamed

Német államérdek: vita a palesztinok segélyezéséről

75 millió eurót már kifizetett Németország, a folytatás bizonytalan, noha Oaf Scholz kancellár és Emmanuel Macron Hamburgban arról beszélt, hogy a humanitárius segélyeket továbbra is folyósítani kell.

Németország több más európai országhoz hasonlóan már bejelentette, hogy felülvizsgálja a palesztinoknak szóló segélyezési programját. A fejlesztésügyi miniszter szerint az idei esztendő hátralévő részére és a jövő évre tervezett segélyek kifizetését leállítják. A Hamburgban tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök vendéglátójával, Olaf Scholz kancellárral ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segélyt továbbra is folyósítani kell.

A fejlesztésügyi miniszter szerint Németország az idei és a jövő évre vonatkozóan összesen 250 millió euró értékben vállalta segélyek folyósítását a palesztinoknak. A berlini kormány a vízellátás, az egészségügyi rendszer, az élelmiszerbiztonság és a munkahelyteremtés támogatásában vesz részt. A segély egy része már folyósították is. A palesztin hatóságot Sven Schulze szerint közvetlenül nem támogatják.

A német–francia közös kormányülésen Hamburgban tartózkodó

Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz kancellárral az ellen foglalt állást, hogy a humanitárius segélynyújtást teljes mértékben leállítsák.

A német kancellár szerint azt azonban biztosítani kellene, hogy a segélyből terrorista csoportok ne részesüljenek, ezért a segélyek felhasználásának állandó ellenőrzésére van szükség – tette hozzá. Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron is, utalva a civil lakosság alapvető humanitárius szükségleteire.

A német külügyminisztérium közlése szerint idén már 75 millió euró segélyt fizettek ki. A minisztériumi közlemény hangsúlyozta, hogy humanitárius célú segélyről volt szó, amelynek folyósítása az ENSZ-szel egyeztetve történt. Az Annalena Baerbock külügyminiszter által jegyzett közlemény utalt arra, hogy a folyósított segély egy része az éhező palesztin lakosság segítését célozta.

"Német pénzt nem folyósítunk terroristáknak"

– fogalmazott a nyilatkozat.

Németországban ugyanakkor nemcsak a segélyezésről folyik vita, hanem az Izrael elleni tüntetések elleni fellépés formáiról is. Minderre annak nyomán került sor, hogy Berlin egyik kerületében, valamint más városokban is a palesztinokat támogató demonstrációkra kerül sor.

Olaf Scholz kancellár és Frank-Walter Steinmeier államfő korábban egyaránt úgy foglalt állást, hogy határozottan fel kell lépni az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölködés minden formája ellen. A miniszterelnök és az államfő elnök ezzel összefüggésben egyaránt német államérdekről beszélt.

Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy ezt a kifejezést először 2008-ban Izrael állam megalakulásának 60 évfordulója alkalmából az akkori kancellár, Angela Merkel használta az izraeli parlamentben, a kneszetben mondott beszédében. Izrael biztonságával kapcsolatban Merkel Németország történelmi felelősségéről beszélt, azt egyben "német államérdeknek" nevezte. A kifejezést tartalmazza a jelenlegi kormánypártok által hivatalba lépéskor kötött koalíciós megállapodás is. Mindezzel összefüggésben

a parlamentben már felmerült az Izraelnek nyújtandó katonai támogatás lehetősége is.

A szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának szóvivője egyelőre hipotetikus kérdésről beszélt. Izrael katonailag jobban felszerelt, mind a Bundeswehr – fogalmazott a szóvivő. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Németország nem zárkózhat el a katonai támogatástól, ha Izrael ezt kéri.

A német államérdekre hivatkozva hangzott el a parlamentben a németországi muszlim szervezetekkel szembeni keményebb fellépés követelése is. A konzervatív CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Jens Spahn mindezt azokra a muszlim szervezetekre értette, amelyek – mint fogalmazott – nem határolódnak el a Hamász terrorjától.

Spahn ennek keretében említette a németországi muszlimok szövetségét is. A szövetség vasárnap elítélte ugyan az Izrael elleni támadásokat, a CDU politikusa szerint azonban nem kellően egyértelműen.

Hasonló fellépést sürgetett a Hamász támadásait támogató németországi palesztinbarát csoportok ellen a Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője is. A kormánypárti politikus Nancy Faeser belügyminisztert "cselekvésre" szólította fel, és a különböző csoportok betiltásának és tagjaik kiutasításának lehetőségét említette.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×