Infostart.hu
eur:
356.19
usd:
306.24
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Palesztinok a Hamász palesztin iszlamista szervezetet és a Gázai övezetet támogatva tüntetnek a ciszjordániai Nábluszban 2023. október 10-én. A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, mintegy 900 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 700-hoz közelít.
Nyitókép: MTI/AP/Madzsdi Mohamed

Német államérdek: vita a palesztinok segélyezéséről

75 millió eurót már kifizetett Németország, a folytatás bizonytalan, noha Oaf Scholz kancellár és Emmanuel Macron Hamburgban arról beszélt, hogy a humanitárius segélyeket továbbra is folyósítani kell.

Németország több más európai országhoz hasonlóan már bejelentette, hogy felülvizsgálja a palesztinoknak szóló segélyezési programját. A fejlesztésügyi miniszter szerint az idei esztendő hátralévő részére és a jövő évre tervezett segélyek kifizetését leállítják. A Hamburgban tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök vendéglátójával, Olaf Scholz kancellárral ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segélyt továbbra is folyósítani kell.

A fejlesztésügyi miniszter szerint Németország az idei és a jövő évre vonatkozóan összesen 250 millió euró értékben vállalta segélyek folyósítását a palesztinoknak. A berlini kormány a vízellátás, az egészségügyi rendszer, az élelmiszerbiztonság és a munkahelyteremtés támogatásában vesz részt. A segély egy része már folyósították is. A palesztin hatóságot Sven Schulze szerint közvetlenül nem támogatják.

A német–francia közös kormányülésen Hamburgban tartózkodó

Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz kancellárral az ellen foglalt állást, hogy a humanitárius segélynyújtást teljes mértékben leállítsák.

A német kancellár szerint azt azonban biztosítani kellene, hogy a segélyből terrorista csoportok ne részesüljenek, ezért a segélyek felhasználásának állandó ellenőrzésére van szükség – tette hozzá. Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron is, utalva a civil lakosság alapvető humanitárius szükségleteire.

A német külügyminisztérium közlése szerint idén már 75 millió euró segélyt fizettek ki. A minisztériumi közlemény hangsúlyozta, hogy humanitárius célú segélyről volt szó, amelynek folyósítása az ENSZ-szel egyeztetve történt. Az Annalena Baerbock külügyminiszter által jegyzett közlemény utalt arra, hogy a folyósított segély egy része az éhező palesztin lakosság segítését célozta.

"Német pénzt nem folyósítunk terroristáknak"

– fogalmazott a nyilatkozat.

Németországban ugyanakkor nemcsak a segélyezésről folyik vita, hanem az Izrael elleni tüntetések elleni fellépés formáiról is. Minderre annak nyomán került sor, hogy Berlin egyik kerületében, valamint más városokban is a palesztinokat támogató demonstrációkra kerül sor.

Olaf Scholz kancellár és Frank-Walter Steinmeier államfő korábban egyaránt úgy foglalt állást, hogy határozottan fel kell lépni az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölködés minden formája ellen. A miniszterelnök és az államfő elnök ezzel összefüggésben egyaránt német államérdekről beszélt.

Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy ezt a kifejezést először 2008-ban Izrael állam megalakulásának 60 évfordulója alkalmából az akkori kancellár, Angela Merkel használta az izraeli parlamentben, a kneszetben mondott beszédében. Izrael biztonságával kapcsolatban Merkel Németország történelmi felelősségéről beszélt, azt egyben "német államérdeknek" nevezte. A kifejezést tartalmazza a jelenlegi kormánypártok által hivatalba lépéskor kötött koalíciós megállapodás is. Mindezzel összefüggésben

a parlamentben már felmerült az Izraelnek nyújtandó katonai támogatás lehetősége is.

A szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának szóvivője egyelőre hipotetikus kérdésről beszélt. Izrael katonailag jobban felszerelt, mind a Bundeswehr – fogalmazott a szóvivő. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Németország nem zárkózhat el a katonai támogatástól, ha Izrael ezt kéri.

A német államérdekre hivatkozva hangzott el a parlamentben a németországi muszlim szervezetekkel szembeni keményebb fellépés követelése is. A konzervatív CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Jens Spahn mindezt azokra a muszlim szervezetekre értette, amelyek – mint fogalmazott – nem határolódnak el a Hamász terrorjától.

Spahn ennek keretében említette a németországi muszlimok szövetségét is. A szövetség vasárnap elítélte ugyan az Izrael elleni támadásokat, a CDU politikusa szerint azonban nem kellően egyértelműen.

Hasonló fellépést sürgetett a Hamász támadásait támogató németországi palesztinbarát csoportok ellen a Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője is. A kormánypárti politikus Nancy Faeser belügyminisztert "cselekvésre" szólította fel, és a különböző csoportok betiltásának és tagjaik kiutasításának lehetőségét említette.

Címlapról ajánljuk
Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Radikálisan átáll Európa migrációügyben – fontosabb lesz a fogadó országok jogainak érvényesülése

Szigorítana a migrációs szabályokon az Európa Tanács. A politikai nyilatkozatot mind a 46 tagállam támogatta, köztük az igencsak érintett Nagy-Britannia, Olaszország és Dánia is. Az európai államok megállapodtak az Emberi Jogok Európai Egyezményének módosított értelmezésében is, a cél a menedékkérők és a külföldi bűnözők kitoloncolásának megkönnyítése. A részletekről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter felmentette a TEK főigazgatóját, nagy átalakítás jön

Magyar Péter május 27-vel felmentette Hajdu János tábornokot a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatói pozíciójából – tudatta a kormányfő kedd este a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Itt az új csúcs az amerikai tőzsdén

Az Egyesült Államok kedden bombázta Iránt, bár Donald Trump arról beszélt, hogy közel lehet a békemegállapodás. A hírek hatására megugrott a volatilitás az olajpiacon, az ázsiai tőzsdék pedig estek. Európában inkább bizonytalanság látszott a kereskedés első szakaszában, majd délelőtt elkezdett romlani a hangulat, végül csökkenéssel zártak a főbb indexek. Az amerikai tőzsdék vegyesen zártak, míg a Dow esett, az S&P 500 új csúcsra ment ma.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×