eur:
410.89
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Palesztinok a Hamász palesztin iszlamista szervezetet és a Gázai övezetet támogatva tüntetnek a ciszjordániai Nábluszban 2023. október 10-én. A Gázai övezetet irányító Hamász október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, mintegy 900 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 700-hoz közelít.
Nyitókép: MTI/AP/Madzsdi Mohamed

Német államérdek: vita a palesztinok segélyezéséről

75 millió eurót már kifizetett Németország, a folytatás bizonytalan, noha Oaf Scholz kancellár és Emmanuel Macron Hamburgban arról beszélt, hogy a humanitárius segélyeket továbbra is folyósítani kell.

Németország több más európai országhoz hasonlóan már bejelentette, hogy felülvizsgálja a palesztinoknak szóló segélyezési programját. A fejlesztésügyi miniszter szerint az idei esztendő hátralévő részére és a jövő évre tervezett segélyek kifizetését leállítják. A Hamburgban tartózkodó Emmanuel Macron francia elnök vendéglátójával, Olaf Scholz kancellárral ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a palesztinoknak nyújtandó humanitárius segélyt továbbra is folyósítani kell.

A fejlesztésügyi miniszter szerint Németország az idei és a jövő évre vonatkozóan összesen 250 millió euró értékben vállalta segélyek folyósítását a palesztinoknak. A berlini kormány a vízellátás, az egészségügyi rendszer, az élelmiszerbiztonság és a munkahelyteremtés támogatásában vesz részt. A segély egy része már folyósították is. A palesztin hatóságot Sven Schulze szerint közvetlenül nem támogatják.

A német–francia közös kormányülésen Hamburgban tartózkodó

Emmanuel Macron francia elnök Olaf Scholz kancellárral az ellen foglalt állást, hogy a humanitárius segélynyújtást teljes mértékben leállítsák.

A német kancellár szerint azt azonban biztosítani kellene, hogy a segélyből terrorista csoportok ne részesüljenek, ezért a segélyek felhasználásának állandó ellenőrzésére van szükség – tette hozzá. Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron is, utalva a civil lakosság alapvető humanitárius szükségleteire.

A német külügyminisztérium közlése szerint idén már 75 millió euró segélyt fizettek ki. A minisztériumi közlemény hangsúlyozta, hogy humanitárius célú segélyről volt szó, amelynek folyósítása az ENSZ-szel egyeztetve történt. Az Annalena Baerbock külügyminiszter által jegyzett közlemény utalt arra, hogy a folyósított segély egy része az éhező palesztin lakosság segítését célozta.

"Német pénzt nem folyósítunk terroristáknak"

– fogalmazott a nyilatkozat.

Németországban ugyanakkor nemcsak a segélyezésről folyik vita, hanem az Izrael elleni tüntetések elleni fellépés formáiról is. Minderre annak nyomán került sor, hogy Berlin egyik kerületében, valamint más városokban is a palesztinokat támogató demonstrációkra kerül sor.

Olaf Scholz kancellár és Frank-Walter Steinmeier államfő korábban egyaránt úgy foglalt állást, hogy határozottan fel kell lépni az antiszemitizmus és az Izrael elleni gyűlölködés minden formája ellen. A miniszterelnök és az államfő elnök ezzel összefüggésben egyaránt német államérdekről beszélt.

Megfigyelők emlékeztettek arra, hogy ezt a kifejezést először 2008-ban Izrael állam megalakulásának 60 évfordulója alkalmából az akkori kancellár, Angela Merkel használta az izraeli parlamentben, a kneszetben mondott beszédében. Izrael biztonságával kapcsolatban Merkel Németország történelmi felelősségéről beszélt, azt egyben "német államérdeknek" nevezte. A kifejezést tartalmazza a jelenlegi kormánypártok által hivatalba lépéskor kötött koalíciós megállapodás is. Mindezzel összefüggésben

a parlamentben már felmerült az Izraelnek nyújtandó katonai támogatás lehetősége is.

A szociáldemokrata SPD parlamenti frakciójának szóvivője egyelőre hipotetikus kérdésről beszélt. Izrael katonailag jobban felszerelt, mind a Bundeswehr – fogalmazott a szóvivő. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy Németország nem zárkózhat el a katonai támogatástól, ha Izrael ezt kéri.

A német államérdekre hivatkozva hangzott el a parlamentben a németországi muszlim szervezetekkel szembeni keményebb fellépés követelése is. A konzervatív CDU parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Jens Spahn mindezt azokra a muszlim szervezetekre értette, amelyek – mint fogalmazott – nem határolódnak el a Hamász terrorjától.

Spahn ennek keretében említette a németországi muszlimok szövetségét is. A szövetség vasárnap elítélte ugyan az Izrael elleni támadásokat, a CDU politikusa szerint azonban nem kellően egyértelműen.

Hasonló fellépést sürgetett a Hamász támadásait támogató németországi palesztinbarát csoportok ellen a Zöldek Pártjának parlamenti frakcióvezetője is. A kormánypárti politikus Nancy Faeser belügyminisztert "cselekvésre" szólította fel, és a különböző csoportok betiltásának és tagjaik kiutasításának lehetőségét említette.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×