Diplomáciai üzenete van annak, hogy "mire" készülnek fel azon a hadgyakorlaton, amelynek a helyszíne Fehéroroszország, résztvevője pedig a Szovjetunió utódállamainak egy része – vélekedett az InfoRádióban Kaiser Ferenc, az NKE docense.

"Nem kimondottan, de lényegében egy Fehéroroszország elleni vagy általa indított támadás következményeit tekintik át a gyakorlatban; egy ideje már a lengyel–fehérorosz viszony elég feszült, mind a két fél jelentős erőket mozgósított a határra. A hadgyakorlat persze nem biztos, hogy eléri a célját, tekintettel arra, hogy Lengyelország a NATO tagja" – mutatott rá, arra utalva, hogy a NATO erői jóval komolyabbak, mint az utódállamokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés szervezetéi.

A hadgyakorlatban a közép-ázsiai országok csak kisebb erőkkel vesznek részt, de az orosz kontingens is csak pár ezer fős, inkább a légierő hangsúlyos most, illetve egy 10 ezer fős kontingenst a fehéroroszok adnak. Ennek praktikus oka, hogy a szárazföldi haderőt és eszközöket komoly logisztikai feladat az adott térségbe vinni.

Hogy belefér-e az oroszoknak egy ilyen hadgyakorlat, miközben a legmodernebb eszközöket az ukrajnai hadszíntéren vetik be, arra Kaiser Ferenc azt mondta, Oroszországnak már nincsenek titkai, így újdonságokat már nem próbálnak ki, de ugyanígy csökkenti a hadgyakorlat jelentőségét az, hogy az erők szinte teljes egészét a háborúban használják fel az oroszok.

A szovjet utódállami szervezetet a NATO-hoz hasonlítva elmondta, hasonló elvek alapján működik a két szervezet, lényegében a NATO mintájára hozták létre a Kollektív Biztonsági Szerződést; ha például az egyik tagállamot megtámadják, azt a többinek úgy kell vennie, mintha őt támadták volna meg.

"Ha viszont a szervezet egy tagja támad, a kollektivizmus elve nem érvényesül,

ez a helyzet Oroszország úgynevezett különleges katonai művelete esetében is Ukrajnában. De a szerződést nem is Oroszországra találták ki, Közép-Ázsiában van egy csomó probléma, például Tádzsikisztán és Kirgizisztán vagy Azerbajdzsán és Örményország között. Nyilván, ha Ukrajna Moszkvát támadná, mint ahogy ez a retorika szintjén már előkerült, akkor lehetne szó arról, hogy az érintett államok segítsenek Oroszországnak, de az így sem lenne jelentős" – fejtegette.