eur:
403.78
usd:
355.31
bux:
95426.77
2025. május 24. szombat Eliza, Eszter
Vlagyimir Putyin orosz elnök a 26. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén 2023. június 16-án.
Nyitókép: MTI/AP/RIA Novosztyi/Pavel Bednyakov

Vlagyimir Putyin elárulta miért indított háborút Ukrajna ellen

Az orosz elnök szerint Ukrajna esetleges NATO tagsága fenyegetést jelent Oroszország számára, ezért kellett megindítani a hadműveleteket.

"Ami Ukrajna NATO-tagságát illeti, többször elmondtuk, hogy ez egyértelműen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára" - hangsúlyozta Vlagyimir Putyin Pavel Zarubinnak, a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című magazinműsora készítőjének adott interjújában. "Lényegében a különleges katonai művelet egyik oka Ukrajna NATO-csatlakozásának veszélye volt" - tette hozzá.

Putyin elnök a Rosszíja 24 hírcsatornán is közvetített interjújában mindemelett azon véleményének adott hangot, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága nem növeli majd Ukrajna biztonságát, hanem jóval sebezhetőbbé teszi a világot, és további feszültséget fog okozni a nemzetközi porondon.

Az orosz elnök szót ejtett az Ukrajnának adott nyugati fegyverekről is. Mint mondta, látták, milyen nagy reményeket fűztek a nagyobb hatótávolságú rakétákhoz.

"Igen, ezek okoznak károkat, de semmit nem változtatnak a harci helyzeten, csak kiélezik a szembenállást, mindenekelőtt az ukrán fél kárára" - tette hozzá.

Mint mondta, az ukrán katonák félnek használni a nyugati tankokat, mert tudják, hogy az orosz erők kiemelt célpontjai. "Elmondhatom, hogy az ukrán katonák gyakran megtagadják, hogy beüljenek ezekbe a tankokba, mert a mieink kiemelt célpontjai, amelyeket az elsők között semmisítenek meg a harctéren" - ismertette Putyin, aki úgy fogalmazott, hogy "ez egy kevésbé kellemes körülmény". "Ugyanúgy égnek, mint az összes többi, sőt talán még jobban, mint a szovjet gyártmányú, jól ismert T-72-esek" - fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy Ukrajnának joga van saját biztonságáról gondoskodnia, de nem Oroszország rovására. "Bármely országnak joga van arra, hogy szavatolja saját biztonságát, és persze arra is, hogy belátása szerint megválassza, miként éri el ezt a célját" - jelentette ki az orosz elnök. Mindazonáltal leszögezte: ennek egyedüli korlátja, hogy a biztonság elérése nem jelentkezhet fenyegetésként egy másik országra.

Felidézte, hogy a Moszkva és Kijev között az isztambuli megállapodás-tervezet részletes biztonsági garanciákat tartalmazott Ukrajna számára. Mint mondta,

Moszkva összességében elfogadhatónak tartotta a dokumentumot, de a kijevi vezetés "kidobta azt a szemétbe".

Putyin kijelentette még: Oroszország felfüggesztheti részvételét a fekete-tengeri gabonaegyezményben. Az egyezmény hatálya július 17-én ismét lejár. Az esetleges hosszabbítás kapcsán hangsúlyozta, hogy ez abban az esetben fog megtörténni, ha teljesítik a megállapodás Oroszországra vonatkozó részét.

Közölte: Moszkva kész várni, de már nem elégíti ki az a megoldás, hogy "először a hosszabbítás, aztán az ígéretek teljesítése". "Először az ígéretek teljesítése, aztán a mi részvételünk" - szögezte le az orosz elnök.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.05.26. hétfő, 18:00
Rosonczy-Kovács Mihály
a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója
Valójában emiatt néz farkasszemet egymással a két atomhatalom: a modern kor legfontosabb erőforrásáért megy a háború

Valójában emiatt néz farkasszemet egymással a két atomhatalom: a modern kor legfontosabb erőforrásáért megy a háború

A szinte már futószalagon érkező összecsapások India és Pakisztán között ismételten elcsendesülni látszanak, ám a konfliktus valódi okai ezúttal sem oldódtak meg. A 2025-ös eseményeknek különleges felütést ad, hogy a korábbi súlyos válságok idején nem kapott ekkora figyelmet a Himalájából érkező édesvíz kiaknázása, ezúttal viszont Újdelhi a korábbiaknál is hangosabban kezdte követelni a korábbi egyezmény módosítását. Bár a fegyverek elhallgattak, a vízkrízisre továbbra sincs megoldás, ez pedig azzal fenyeget, hogy a nyugalom sem tart ki túl sokáig.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×