Infostart.hu
eur:
386.09
usd:
331.52
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Jair Bolsonaro hivatalban lévő brazil elnök támogatói egy brazíliavárosi kampányrendezvényen 2022. október 28-án. A brazíliai elnök- és parlamenti választások október 2-i első fordulójában a baloldali Lula da Silva volt brazil elnök a voksok 47,99 százalékával győzött, Bolsonaro a szavazatok 43,57 százalékát szerezte meg. A második fordulót október 30-án tartják.
Nyitókép: MTI/AP/Eraldo Peres

Elbukta a választást a brazil elnök

Jair Bolsoaro elvesztette a brazil elnökválasztás második fordulóját. A baloldali Luiz Inácio Lula da Silva lehet Brazília új vezetője.

A korábban bebörtönzött 77 éves Lula Lula a szavazatok 50,83 százalékát szerezte meg a második fordulóban. Bolsonaro a szavazatok 49,17 százalékát kapta.

Az október elején tartott első fordulóban Lula da Silva a szavazatok 48,42 százalékát, míg Bolsonaro 43,2 százalékát kapta.

A több mint 150 millió brazil választópolgár a leendő államfő személyén kívül az ország 12 államának kormányzójáról is döntött.

A hatalmas Brazília az egyetlen a világon, ahol teljesen gépesítették a szavazás folyamatát, így a végleges eredmények az urnazárást követően néhány órán belül megvannak.

A választási kampányt komoly sárdobálás és az interneten terjesztett félretájékoztatás jellemezte. Lula és Bolsonaro a végsőkig küzdött minden szavazatért.

Bolsonaro többször kétségbe vonta a választási rendszert, és utalt arra, hogy nem ismeri el az eredményt, ha az ellene szól.

A több mint 150 millió brazil választópolgár a leendő államfő személyén kívül az ország 12 államának kormányzójáról is döntött.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×