Állami felügyelet alá helyezik a Gazprom németországi leányvállalatait

Állami felügyelet alá helyezik Németországban a Gazprom orosz állami energetikai társaság helyi leányvállalatait - jelentették be Berlinben.

Diplomatákat utasítanak ki

Franciaország kiutasít 35 orosz diplomatát, akiknek "a tevékenysége ellentétes az érdekeinkkel" - jelentette be hétfő este a francia külügyminisztérium. A rövid közlemény kiemelte, hogy a döntés "egy európai eljárás része".

Nemkívánatos személynek minősítették és kiutasították Németországból a berlini orosz nagykövetség 40 diplomatáját - közölték Berlinben. Annalena Baerbock külügyminiszter közleménye szerint az orosz megszállás alól felszabadított Bucsából érkező képek "az orosz vezetés és a propagandáját követők hihetetlen brutalitásáról, minden határt átlépő pusztítási szándékáról tanúskodnak".

Hozzátette, hogy "hasonló képektől kell tartanunk sok más, az orosz csapatok által megszállt ukrajnai településről is". (MTI)

A román kisebbségek jogairól is beszélt Zelenszkij

Oroszország teljes nemzetközi elszigetelését, a civilek ellen elkövetett atrocitások felelőseinek megbüntetését és Ukrajna hatékonyabb támogatását kérte a demokratikus világ vezetőitől hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a román parlament előtt mondott beszédében. Élőben közvetített felszólalása elején az ukrán államfő a román törvényhozóknak is bemutatta a Kijev melletti Bucsa városában, az orosz csapatok kivonulása után készített videofelvételeket, amelyeken utcán heverő civil holttestek, hátrakötött kezű, lelőtt emberek látszanak. Azt mondta, hogy a település több mint háromszáz egyszerű lakosát kínozták meg és végeztek ki az orosz csapatok, egyeseket csak azért, mert ukrán nemzeti színű jelképeket találtak náluk.

Zelenszkij Nicolae Ceausescu romániai diktatúrájához hasonlította, és népirtással vádolta az orosz rezsimet, amely szerinte Moldovát is meg fogja támadni, ha nem sikerül megállítani. Rámutatott: a szabadságát 1989-ben véráldozattal kivívó román néphez hasonlóan most az ukránok is hazájuk és Európa szabadságáért harcolnak. Úgy vélekedett: az orosz terjeszkedés nem fog megelégedni Ukrajnával, a háború kimenetelén múlik egész Közép-Európa és a Fekete-tenger térségének sorsa.

Volodimir Zelenszkij szerint az eddigi szankciók nem elégségesek, ahhoz, hogy Oroszország is békét akarjon kötni Ukrajnával és egész Európával, el kell zárni előle minden pénzcsapot, le kell zárni a kikötőket az orosz hajók előtt, és le kell állítani az Oroszországgal folytatott kereskedelmet. A demokratikus világ politikusaitól azt kérte: minden lehetséges módon támogassák Ukrajnát, a fegyverszállításokat is beleértve, mert szerinte ebben a háborúban dől el, hogy a szabadság vagy a zsarnokság kerekedik felül.

Zelenszkij azt ígérte: a kisebbségek jogairól is tárgyalni fog Bukaresttel, amint a helyzet lehetővé teszi, annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő román, illetve a Romániában élő ukrán közösség megkaphasson "minden lehetséges védelmet".

(MTI)

Kárpátaljáról is üzentek a magyar kormánynak

A KMKSZ arra kéri a magyar kormányt, hogy továbbra is segítse Ukrajnát

A csipsz íze is más lehet a háború miatt

Napraforgóolaj-hiányhoz vezethet a járvány, a brit gyártóknak más összetevő után kell nézniük.

Joe Biden háborús bűnök miatt bíróság elé állítaná Vlagyimir Putyint

Az amerikai elnök brutálisnak nevezte az orosz államfőt.

Ukrajna - Államtitoksértés lehet egy holland újságíró bűne

Becsapódó rakétákról tett közzé fotót a lapjában.

Volodimir Zelenszkij Bucsába látogatott – videó

Az ukrán elnök tárgyalást sürgetett Vlagyimir Putyinnal.

A slavkovi háromszöghöz fordult Ukrajna

A parlamenti elnök szerint Bucsában eddig mintegy 500 civil áldozatot találtak.

Folytatódik az orosz erők átcsoportosítása

Újabb civilek haltak meg a harcokban.

Litvánia kiutasította az orosz nagykövetet

Litvánia bejelentette, hogy kiutasítja az országból az orosz nagykövetet az Ukrajna elleni orosz háború és az orosz katonák által elkövetett kegyetlenkedések miatt.

"Válaszul a szuverén Ukrajna elleni orosz katonai agresszióra, valamint az orosz fegyveres erőknek a megszállt ukrán városokban elkövetett atrocitásaira, közöttük a Bucsában elkövetett borzalmas tömeggyilkosságra, a litván kormány úgy döntött, hogy csökkenti a diplomáciai képviselet létszámát, és az Oroszországi Föderáció nagykövetének el kell hagynia Litvániát" - jelentette ki újságírók előtt Gabrielius Landsbergis külügyminiszter.

Az orosz külügyminisztérium szóvivője a vilniusi bejelentésre reagálva gyors viszontintézkedéseket helyezett kilátásba. (MTI)

Újabb bejelentéseket vizsgál az ukrán főügyész és a Nemzetközi Büntetőbíróság

A háborús erőszak különböző fajtáival kapcsolatban feltűnnek a nőkkel szemben elkövetett esetek is.

Vlagyimir Putyin újabb lépése a "barátságtalan" államokkal szemben

Utasította a külügyminisztériumot az orosz elnök.

Szabadesésben Ukrajna gazdasága - itt a szám

16 százalékos a teljesítménycsökkenés az év első negyedében.

Bucsai vérengzés – Uniós szankciók következhetnek az embertelenségre válaszul

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn jelezte, hogy támogatna újabb uniós szankciókat Oroszországgal szemben, beleértve az energiaembargót is, a Kijev melletti Bucsában elkövetett vérengzés miatt.

Bucsa – Úgy tűnik, Moszkva is szeretné tudni, mi történt

Vizsgálatot rendelt el az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke.

Tönkretették az ukrán háborús túlélők fotóinak kiállítását a Körtéren

A választás éjszakáján szaggatták le és firkálták össze a tablók egy részét.

Merkel vs. Zelenszkij

Angela Merkel kiáll a 2008-as NATO-csúcson hozott döntések mellett - közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodomir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára. Angela Merkel "kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett", ugyanakkor a Bucsán és Ukrajna más településein történt "atrocitások fényében" teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit, amelyek "véget vetnek Oroszország barbárságának és Ukrajna elleni háborújának" - közölte a szóvivő. Volodomir Zelenszkij egyik, vasárnap esti videóüzenetében felszólította Angela Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol - szavai szerint - képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éve követett politikájuk kudarcáról. Az ukrán elnök és a volt német kancellár kijelentései arra vonatkoznak, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a védelmi szövetség tagja lehet, de nem indították el az úgynevezett csatlakozási akciótervet (MAP), méghozzá főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt. A kijevi vezetés Frank-Walter Steinmeier német államfőt is több alkalommal élesen bírálta. Legutóbb Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet, aki egy vasárnapi lapinterjúban úgy vélte, hogy Steinmeier korábban, még kancellária-miniszterként, majd külügyminiszterként orosz kapcsolatok sűrű hálózatát építette ki, és ezek a kapcsolatok a jelenlegi szövetségi kormányt is befolyásolják. A diplomata hozzátette, hogy a szövetségi elnök számára Németország és Oroszország jó viszonya "alapvető fontosságú, szent dolog", és ezen az Ukrajna elleni orosz agresszió sem képes változtatni. Frank-Walter Steinmeier, vagy az elnöki hivatal nem reagált a bírálatokra, Wolfgang Büchner helyettes kormányszóvivő viszont hétfői berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a német szövetségi kormány megérti, hogy Ukrajna rendkívüli helyzetben van és pusztító háború célpontja, de ezzel együtt is visszautasítja az államfővel szembeni ukrán kritikát. Az ukrán fővárostól, Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő Bucsát a február 24-én elindított háború első napjaiban foglalták el az orosz csapatok, és a napokban foglalták vissza az ukrán erők. Az oroszok távozása után több száz meggyilkolt civil holttestére bukkantak. Olaf Scholz német kancellár elítélte és az orosz hadsereg háborús bűncselekményének minősítette a vérengzést. Annalena Baerbock külügyminiszter közölte, hogy az eset miatt várhatóan megszigorítják az Oroszország elleni európai uniós szankciókat. (MTI)

Japán vélemény

A nemzetközi humanitárius jog megsértésének nevezte a Kijev környéki tömegmészárlást Hajasi Josimasza japán külügyminiszter, aki lengyel hivatali partnerével, Zbigniew Rauval közös hétfői varsói sajtóértekezletén újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkvával szemben. Hajasi a kétoldalú tárgyalásokat követő sajtókonferencián közölte: megosztotta Rauval mély megrendültségét annak kapcsán, hogy Kijev környékén "rendkívül kegyetlen, a civil lakosság ellen irányuló erőszakos cselekmények" történtek. "Ártatlan civilek meggyilkolása a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül" - állapította meg a japán külügyminiszter, hozzátéve: az ilyen tettet megengedhetetlennek tartja, és szigorúan elítéli. Az ukrán hatóságok vasárnap Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvő, civil ruhás ember holtteste látható. Hivatalos közlések szerint Bucsában tömegsírra is bukkantak, összesen legkevesebb 330 férfiholttestet találtak. Az orosz kormány ukrán szélsőségesek provokációjának minősítette a történteket. Hajasi álláspontja szerint a nemzetközi jog megsértését, valamint "a fennálló állapot megváltoztatására tett egyoldalú, erőszakos kísérletet" jelent maga az ukrajnai orosz invázió is. Ezért fontosnak tartja a nemzetközi közösség "határozott és egységes" kiállását. "Japán nem tehet úgy, mintha az egész helyzet nem érintené" - szögezte le Hajasi, hozzátéve: országa együtt akar működni Lengyelországgal a "szabad és nyitott világ" védelmében, a közös cselekvés egyik eleme pedig az Oroszországgal szembeni "komoly szankciók" lesznek. Zbigniew Rau a sajtóértekezleten kiemelte: Lengyelország és Japán erőfeszítései arra irányulnak, hogy véget vessenek az ukrajnai háborúnak, és felelősségre vonják Oroszországot, amiért ezt elindította. Rau méltatta azt a humanitárius támogatást is, amelyet Japán Ukrajnának, valamint az ukrán menekülteket befogadó Lengyelországnak nyújt. (MTI)

Recesszió jönne...

Recesszióba kerülne az európai és a német gazdaság az oroszországi energiaimport leállítása esetén a német bankszövetség, a Bundesverband deutscher Banken (BdB) elnöke, a Deutsche Bank igazgatója szerint. Christian Sewing egy hétfői videókonferencián annak a véleményének adott hangot, hogy recesszióval fenyegeti a német és az európai gazdaságot az orosz energiaimport leállása. "Érzelmileg meg lehet ugyan érteni minden embargóra vonatkozó felhívást" - mondta, rámutatva egyúttal, hogy "ha erre kerülne sor, az nagy valószínűséggel a német gazdaságot és minden bizonnyal az európai gazdaságot is recesszióba taszítaná, amelynek aztán hosszú távú következményei lennének." Ezért "kiegyensúlyozott és jól átgondolt döntésre van szükség" - tette hozzá Sewing. "Nem szabad figyelmen kívül hagyni egy ilyen lépés hosszú távú következményeit" - figyelmeztetett. Sewing szerint az oroszországi gáz- és olajszállítások leállása esetén aligha lehetne elkerülni a recessziót Németországban. Az exportorientált német gazdaság viszonylag nagy mértékben függ az Oroszországból származó energiától. Az ukrajnai háború kitörése előtt például Németország földgázszükségletének több mint felét Oroszországból fedezte. (MTI)

Vasárnap a BOK csarnokban

A BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton vasárnap 552 menekülőnek segítettek az ott dolgozó munkatársak. Az éjszakát 70-en töltötték a létesítményben - tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala hétfőn az MTI-t. A majdnem 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - közölték. Jelezték, hogy a MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc-repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában - áll a kormányhivatal közleményében. (MTI)

Pénz

Az Európai Unió Tanácsa jogalkotási módosításokat fogadott el, lehetővé téve a tagállamoknak, hogy 17 milliárd euró (mintegy 6300 milliárd forint) forrást csoportosítsanak át a kohéziós politikai alapokból és az európai segélyalapból (FEAD), hogy segíteni tudjanak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió elől elmenekülőknek - tájékoztatott az uniós tanács hétfőn. Az uniós alapokról szóló jogszabályok módosítása segíti az Ukrajnából érkező menekülteket és az őket befogadó tagállamokat, melyek így elegendő erőforrással rendelkeznek majd a lakhatás, az oktatás és az egészségügy iránti növekvő igények kielégítésére - közölték. Az uniós tanács közleményében kiemelte, a változások kivételes rugalmasságot biztosítanak az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap által finanszírozott programok közötti források átcsoportosítására a menekültek beáramlásának kezelése érdekében. A rugalmasság például azt jelenti, hogy az infrastrukturális projektekre elkülönített forrásokat a tagállamok átcsoportosíthatják úgy, hogy egészségügyi ellátást és oktatást biztosítsanak az ukrajnai menekülteknek - írták. Az Európai Unió Tanácsa egy elszámolási évvel meghosszabbította a kohéziós programok uniós költségvetéséből származó 100 százalékos finanszírozást is. Ez enyhíti a nemzeti és regionális költségvetésekre nehezedő, az Ukrajnából érkező menekültek beáramlása miatt megnövekedett terheket - közölték. A tanács elfogadta továbbá a 2014-2020-as belügyi alapok és a 2021-2027-es menekültügyi, migrációs és integrációs alap módosítását is. Ez további forrásokat biztosít az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és ellátására. Az uniós tanács egy évvel meghosszabbította a 2014-2020-as belügyi alapok végrehajtási időszakát is, és hozzáférést biztosított a menekültügyi és migrációs alapban korábban más célokra elkülönített, el nem költött összegekhez. Ez várhatóan a fel nem használt alapokból származó, legfeljebb 420 millió euró összegű kiegészítő támogatást szabadít fel, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a fennmaradó forrásokat felhasználják az Ukrajnából menekülők tömeges beáramlásának kezelésére - tette hozzá közleményében az uniós tanács. (MTI)

Kijev melletti vérengzés: Varsó nemzetközi vizsgálóbizottságot kezdeményez

Erről hétfői sajtóértekezletén Matusz Morawiecki beszélt.

Elvándorló hangverseny

Odessza dél-ukrajnai kikötőváros helyett Lettországban tartják meg idei Európa-koncertjüket a Berlini Filharmonikusok a háború miatt - közölte hétfőn a német zenekar. Az Európa-koncertet, amelyet minden évben más-más történelmi helyszínen tart az idén 140 éves zenekar, az eredeti tervek szerint az Odesszai Nemzeti Akadémiai Opera- és Balettszínházban rendezték volna május 1-jén. Az orosz katonai támadások miatt az ünnepi hangversenyt Lettországban, a liepajai Nagy Borostyánkő (Lielais Dzintars) koncertteremben tartják "az Odesszával és Ukrajnával való szolidaritás és a békés európai együttélés jegyében" - közölték. A közlemény szerint a filharmonikusok, élükön az orosz Kirill Petrenko vezető karmesterrel, nagyon hálásak a liepajai koncertközpontnak, hogy a rövid határidő ellenére is lehetővé tették a koncert helyszínének megváltoztatását. Elina Garanca lett mezzoszopránnal együttműködve átalakították az idei koncert programját is, annak középpontjában olyan zeneszerzők (a lett Peteris Vasks, az olasz Luciano Berio, az ukrán Valentin Szilvesztrov, a morva Leos Janácek és a finn nemzetiségű svéd Jean Sibelius) állnak, akiknek zenéje a szabadság és az önrendelkezés üzenetét hordozza - tették hozzá. A Berlini Filharmonikusok 1991 óta ünneplik meg a zenekar alapításának évfordulóját évente az úgynevezett Európa-koncerttel. A május 1-jei liepajai koncert élőben követhető a zenekar digitális koncerttermében. (MTI)

Ennyire van Kijevtől Bucsa

Veri az építőipart a háború

Az év elején még az építőipari termelés 5-6 százalékos növekedését prognosztizálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az orosz-ukrán háború tükrében azonban már stagnálásra számít. Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 milliárd forintos csökkenésével kalkulálnak és a lakossági megrendeléseknél is stagnálást prognosztizálnak - tájékoztatta az MTI-t legfrissebb felmérésének eredményéről a szakszövetség. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és -felújítási volumen egyelőre nem csökken. A megrendelések emelkedését a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatják az idei évben. A vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban. Egyharmaduk vár növekedést, 27 százalék stagnálást, 40 százalék pedig a szerződésállomány csökkenésére számít. A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára 25 százalékkal, a fuvarköltség 23 százalékkal, az építési törmelék elszállításának és lerakásának ára 22 százalékkal emelkedik. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok esetében 29 százalékos, a faanyagoknál 28 százalékos áremelkedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó drágulással számolnak. Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán. Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. Az év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, ami az éves nyereség csökkenését hozhatja magával. Az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve, - amely a tavalyi évben 12 százalék körül volt - a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17 százalékuk vár javulást. Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83 százaléka a tevékenységét leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelte ki. Nem sokkal maradt el mögötte azonban az orosz-ukrán háború, amelyet a felmérésben részt vevő cégek 80 százaléka jelölt meg akadályként. A válaszadó cégek közel 85 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkás-állománnyal a megrendelések teljesítéséhez. A legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27 százaléka számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. Az év végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15 százalékos átlagos bérköltség növekedéssel számolnak. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették. A kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásépítés területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony - az ÉVOSZ szerint 5-6 százalékos - kamattal nyújtani a hiteleket. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93 százalékának okozott veszteséget, az építőanyag-hiányt 89 százalékuk, a munkaerőhiányt 33 százalékuk sorolta a háború káros következményei közé, 30 százaléknak pedig piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cége tevékenységét. A felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben résztvevő vállalkozások közel 40 százaléka vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt. A lízing is népszerű volt, 2021-ben a válaszoló cégek 60 százaléka vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27 százalék belső forrásból oldotta meg a finanszírozást. (MTI)

Eduard Heger megszólalt a gázvásárlásról

Szlovákia az EU-tagországokkal egyeztetve vásárol földgázt Oroszországtól - szögezte le Eduard Heger szlovák miniszterelnök vasárnap éjjel a Facebookon. Heger kormányának gazdasági minisztere egy vasárnap esti tévés vitaműsorban még arról beszélt, hogy Szlovákia szükség esetén inkább vállalja a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, és rubelben egyenlíti ki az orosz gázimportot, mintsem ártson saját gazdaságának. "Nem szabad, hogy elzárják a gázt. Ezért azt mondom: ha a feltétel az, hogy rubelben fizessünk, akkor rubelben fogunk fizetni, még akkor is, ha egyeseknek ez túl gyakorlatias álláspontnak tűnik" - mondta Richard Sulík a közszolgálati tévében. A miniszterelnök pedig azt írta: "Szlovákia az EU-tagországokkal egyeztetve vásárol gázt Oroszországtól. Éppen a mi kérésünkre kezdődött el a koordináció az orosz gáz behozatalát érintő uniós fizetésekkel összefüggésben. Ebben a helyzetben is kulcsfontosságú az egység, és kitartunk a szerződésbeli feltételek tiszteletben tartása mellett az eurós fizetések vonatkozásában." Szlovákia jelenleg gázimportjának 85 százaléka Oroszországból származik. Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án jelentette be, hogy az Ukrajna ellen indított orosz háborúval összefüggésben "barátságtalannak" minősített országoktól - köztük az Európai Unió valamennyi tagállamától - csak rubelben fogadják el a földgáz árát. Ezt az Európai Unió és a világ legfejlettebb ipari országait tömörítő G7 országcsoport tagjai is visszautasítják, arra hivatkozva, hogy ez nem más, mint szerződésszegés, mert a fizetés pénzneme is része a gázvásárlási szerződésnek. (MTI)

Újabb és újabb holttestek kerülnek elő Kijev mellett

A halottak eddigi száma 340. Ukrajna az orosz csapatokat hibáztatja.

Tízezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ORFK friss számokkal jelentkezett hétfő délelőtt.

Szükség esetén Szlovákia rubellel fizet az orosz gázért

Inkább vállalják a Moszkva által támasztott fizetési feltételeket, mintsem ártsanak a gazdaságuknak – jelentette ki a kormányfőhelyettes és gazdasági miniszter.

Bucsa: Zelenszkij reagált

A Bucsában történt bűncselekményeknél is szörnyűbb dolgok derülhetnek még ki tekintettel arra, hogy Ukrajna más régiói még mindig orosz ellenőrzés alatt állnak - közölte vasárnap esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.