Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
A large number of people enjoying on beach.
Nyitókép: Aliraza Khatri's Photography/Getty Images

A most várható 40 fok körüli hőség csak ízelítő lesz a ránk váró pokolból

Egyszerre több időjárási jelenség: hőkupola, afrikai anticiklon és az úgynevezett omegablokk okozza az Európát sújtó tartós, elviselhetetlen hőséget – mondta az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. A szakértő arra is figyelmeztet, hogy a klímaváltozás miatt néhány év múlva a most hétvégén várható 38-40 fok lesz az átlagos nyári hőmérséklet.

Európában jelenleg egy nagy kiterjedésű anticiklon, manapság hangzatosan „hőkupolának” nevezett meteorológiai jelenség alakítja az időjárást; ez a magas nyomású légköri képződmény napokra, akár hetekre is képes beragadni egy térség fölé, mint ahogyan ez most a kontinensen tapasztalható, különösen Nyugat-Európában, majd a hét végétől és a jövő hét elejétől Magyarországon is, 40 Celsius-fok körüli maximumokat okozva – fogalmazott az InfoRádióban Kovács Erik.

Magát a hőkupolát úgy kell elképzelni, hogy a magas nyomás alatt a levegő fentről lefelé áramlik, összenyomódik és felmelegszik. Ez a folyamat úgy működik, mint egy fedő az edényen, tehát bent tartja a meleget, miközben megakadályozza a felhőképződést és a hűsítő frontok érkezését.

Ráadásul a magasnyomási blokkon (hőkupola) kívül még szaharai eredetű feláramlás is zajlik Európa irányába, ami rendkívül forró levegőt szállít

az Ibériai-félsziget, Franciaország és részben Közép-Európa fölé – folytatta a vezető kutató, említést téve még az úgynevezett omegablokk-rendszerről is, aminek lényege, hogy egy magasnyomású terület két alacsony nyomású rendszer közé szorul be; ez okozza jelenleg, hogy a hőség ilyen tartós – mondta.

A szélsőséges időjárást a fentieken túl maga a klímaváltozás is fokozza, hiszen a hőkupolák önmagukban természetes jelenségek, különösen a nyári időszakban, de a klímaváltozás következtében a kiindulási hőmérséklet melegebb, mint korábban volt. A klímaváltozás az európai hőhullámokat jellemzően 2-4 fokkal teszi intenzívebbé és ezáltal jóval erőteljesebbek is maguk ezek a blokkoló/hőkupolás helyzetek.

A hőhullám eddig Nyugat-Európában fejtette ki a legjobban a hatását, Franciaországban például 44 foknál is melegebbet mértek, de

hét végétől, jövő hét elejétől Magyarországon is lesz olyan térség – a mostani előrejelzések szerint –, ahol 40-42 fokra is számítani kell majd,

csapadék pedig keddig nem remélhető, de kezdetben csak a Dunántúlon. A hónapok óta tartó extrém szárazság után a mostani extrém hőség, extrém hőhullám tovább fogja sújtani Magyarországot a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság szempontjából egyaránt. Fontos továbbá, hogy egy erőteljesen elhúzódó, rendkívül intenzív hőhullámról van szó, ami az egészséges emberi szervezetet is rendkívüli módon megterheli – figyelmeztetett Kovács Erik.

ENSO, El Nino, La Nina

Hogy az El Nino hatása okozza-e a most tapasztaltakat, azzal kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója emlékeztetett: az El Nino egy természetes éghajlati és óceáni-légköri jelenség a Csendes-óceánnak a középső, illetve a keleti medencéjében. Maga az El Nino-Déli Oszcilláció (ENSO) néven ismert nagyobb, ciklikus jelenség meleg fázisa, ez van kialakulóban. Akkor beszélünk El Ninóról, amikor a Csendes-óceánnak a hőmérséklete a keleti, illetve a középső medencében legalább 0,8 Celsius fokkal meghaladja a normál átlagot. Most ezt már átléptünk, közelítve az 1 Celsius-fok felé – tette hozzá a szakértő.

Az El Nino lényege, hogy a földi vízkészletnek az egyharmada ezen a területen található a Csendes-óceánban, ahol olyan fizikai folyamatok zajlanak, amikor például túlmelegszik a terület, hogy ez már kihat magára a globális időjárásra is. De miután Magyarország meglehetősen távol található a Csendes-óceántól, a mi időjárásunkat közvetlenül nem befolyásolja az El Nino vagy a La Nina, mi pedig a hideg fázis. Magyarán,

az elmúlt hetek, a mostani és a nyáron várható forró, száraz időjárást nem az El Nino okozza

itt Európában; ha nagyon intenzív lesz az El Nino, annak hatása majd télen fog érvényesülni – jegyezte meg. Mint magyarázta: Európában az El Nino, illetve az európai szezonális időjárás között csak közepesen erős kapcsolat, tehát előbbi közvetve hat ki az időjárásunkra; általában, ha erős El Nino van télen, akkor az több csapadékot, több havat jelent az átlagosnál Közép-Európában, miközben Észak- és Nyugat-Európában az átlagnál ilyenkor az időjárás enyhébb. Kovács Erik szerint az El Nino miatt az idei év valószínűleg dobogós lesz a legmelegebb évek sorában, 2027 pedig 80-85 százalék valószínűséggel az elmúlt 150 év legmelegebb éve lesz.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a mostani, emelkedő globális hőmérsékleti tendenciák folytatódnak, akkor várhatóan a nyarak jóval kihúzódnak majd Magyarországon is április-májusig, de csak az évszázad második felére. A nyarak viszont már a közeljövőben forróbbá válhatnak, és ami még rosszabb, a mostaninál is hektikusabbak lehetnek a csapadékeloszlások. Egyszerre lesznek majd nagy viharok, illetve tartós, hetekig vagy akár egy-két hónapig elhúzódó száraz, csapadékmentes időjárás. „Sajnos a klímaváltozást nemhogy lassítani nem tudjuk, hanem az egyre inkább erősödik, egyre erőteljesebbek maguk a pozitív visszacsatolási, tehát az öngerjesztési folyamatok benne. És sajnos ma már a Kárpát-medence a Földön az egyik legkitettebb régió a szélsőséges időjárásnak” – fogalmazott.

Forró nyarak alatt azt kell érteni, hogy az évszázad második felében az Alföldön a maximum hőmérsékletek 38-40 fokra lesznek normalizálódva, tehát

ami most jön a hét végén, a jövő hét elején, az lesz a normális majd a 2040-es, 2050-es évtizedektől az ország kétharmadán

– fogalmazott az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×