Infostart.hu
eur:
363.86
usd:
308.64
bux:
138891.07
2026. április 14. kedd Tibor
MOSCOW, RUSSIA  FEBRUARY 25, 2022: Russias President Putin is seen in his office in the Kremlin during a videoconference meeting of permanent members of Russias Security Council. Alexei Nikolsky/Russian Presidential Press and Information Office/TASS (Photo by Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images)
Nyitókép: Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images

Vlagyimir Putyin hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget

A kormány helyett a katonákkal állapodna meg. Azt is mondta, hogy a fő összecsapások nem az ukrán reguláris erőkkel történnek.

Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán.

"Úgy tűnik, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, amely megtelepedett Kijevben és túszul ejtette az egész ukrán népet" - mondta az orosz elnök.

Putyin arra hívta fel az ukrán katonákat, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban nehézfegyvereket állítottak fel, hogy - mint mondta - nyugati tanácsadók útmutatása alapján válaszcsapást provokáljanak ki.

Az elnök szerint az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek. Putyin azt állította, hogy az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak.

"A reguláris ukrán egységekbe beágyazott nacionalista elemek nemcsak fegyveres ellenállásra buzdítanak, hanem valójában a záróalakulatok szerepét töltik be" - mondta az elnök.

Putyin nagyra értékelte az orosz haderő Ukrajnában tanúsított "bátorságát, professzionalizmusát és hősiességét" Oroszország "biztonságának szavatolása" közben.

Szergej Lavrov külügyminiszter a nap folyamán korábban azt mondta, hogy Oroszország nem szándékozik megszállni Ukrajnát, és kész bármikor tárgyalni azt követően, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. Azt mondta, Moszkva szeretné megszabadítani Ukrajnát a nyugati országok és a nacionalisták "külső irányításától", hogy az ország népei külső nyomás nélkül határozhassák meg jövőjüket.

"Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrán nép független legyen, hogy olyan kormánya legyen, amely képviseli az egész sokszínűségét, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol teljes külső ellenőrzés alatt áll, amely arra van kihegyezve, hogy a neonácizmust, az oroszok elleni népirtást ösztönözze, és Ukrajnát Oroszország feltartóztatásának eszközeként használja" - mondta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrajnai orosz "különleges művelet" célja az erőszaknak és "népirtásnak" kitett lakosság megvédelmezése mellett a "bábkormány" felelősségre vonása azokért a bűncselekményekért, amelyeket civilek, egyebek között orosz állampolgárok ellen követett el. További célként nevezte meg Ukrajna "nácitlanítását" és demilitarizálását.

Címlapról ajánljuk
Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Elemzők az Arénában: új kihívások előtt a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP

Az országgyűlési választások után kialakult helyzetről, a Magyar Péter előtt álló utakról, Orbán Viktor jövőjéről beszélt Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója és Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Drámai hibát követett el Donald Trump? – Az egész világ megfizetheti az árát

Nagy port kavart Donald Trump múlt heti fenyegetése, miszerint "elpusztít egy egész civilizációt", amennyiben Teherán nem nyitja meg a Hormuzi-szorost a nemzetközi hajóforgalom előtt. Az amerikai elnök végül nem váltotta be a drasztikus ultimátumát, ehelyett kéthetes tűzszünet született az Egyesült Államok és Irán között. A két ország diplomáciai delegációja a hétvégén Pakisztán fővárosában egyeztetett, de nem értek el áttörést. Trump ezután bejelentette, hogy az amerikai haditengerészet hétfőtől blokád alá vonja az iszlám köztársaság összes kikötőjét, a nem iráni tankerek számára azonban szabad az átjárás. Sajtóhírek alapján kedden néhány iráni érdekeltségű hajó is áthaladt a Hormuzi-szoroson a "duplablokád" dacára. Bár nem kizárt egy újabb tárgyalási forduló, a felek hevesen csörtetik a kardjaikat: Teherán illegális "kalózkodásnak" minősítette az akciót, míg J. D. Vance amerikai alelnök "gazdasági terrorizmussal" vádolta Iránt. Mindeközben Libanon és Izrael nagykövetei Washingtonban készülnek tárgyalóasztalhoz ülni, noha a Hezbollah a megbeszélés lemondására szólított fel. Fokozódhat a háború, ha április 21-ével lejár az amerikai-iráni tűzszünet? Mekkora az esély a diplomáciai rendezésre? 2015 után ismét migrációs nyomás nehezedhet Európára egy újabb közel-keleti konfliktus elhúzódásával? Erről beszélgettünk Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetőjével a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×