Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
MOSCOW, RUSSIA  FEBRUARY 25, 2022: Russias President Putin is seen in his office in the Kremlin during a videoconference meeting of permanent members of Russias Security Council. Alexei Nikolsky/Russian Presidential Press and Information Office/TASS (Photo by Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images)
Nyitókép: Alexei Nikolsky\TASS via Getty Images

Vlagyimir Putyin hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget

A kormány helyett a katonákkal állapodna meg. Azt is mondta, hogy a fő összecsapások nem az ukrán reguláris erőkkel történnek.

Hatalomátvételre buzdította az ukrán hadsereget Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács pénteki tanácskozásán.

"Úgy tűnik, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, amely megtelepedett Kijevben és túszul ejtette az egész ukrán népet" - mondta az orosz elnök.

Putyin arra hívta fel az ukrán katonákat, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban nehézfegyvereket állítottak fel, hogy - mint mondta - nyugati tanácsadók útmutatása alapján válaszcsapást provokáljanak ki.

Az elnök szerint az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek. Putyin azt állította, hogy az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak.

"A reguláris ukrán egységekbe beágyazott nacionalista elemek nemcsak fegyveres ellenállásra buzdítanak, hanem valójában a záróalakulatok szerepét töltik be" - mondta az elnök.

Putyin nagyra értékelte az orosz haderő Ukrajnában tanúsított "bátorságát, professzionalizmusát és hősiességét" Oroszország "biztonságának szavatolása" közben.

Szergej Lavrov külügyminiszter a nap folyamán korábban azt mondta, hogy Oroszország nem szándékozik megszállni Ukrajnát, és kész bármikor tárgyalni azt követően, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. Azt mondta, Moszkva szeretné megszabadítani Ukrajnát a nyugati országok és a nacionalisták "külső irányításától", hogy az ország népei külső nyomás nélkül határozhassák meg jövőjüket.

"Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrán nép független legyen, hogy olyan kormánya legyen, amely képviseli az egész sokszínűségét, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol teljes külső ellenőrzés alatt áll, amely arra van kihegyezve, hogy a neonácizmust, az oroszok elleni népirtást ösztönözze, és Ukrajnát Oroszország feltartóztatásának eszközeként használja" - mondta Lavrov.

Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrajnai orosz "különleges művelet" célja az erőszaknak és "népirtásnak" kitett lakosság megvédelmezése mellett a "bábkormány" felelősségre vonása azokért a bűncselekményekért, amelyeket civilek, egyebek között orosz állampolgárok ellen követett el. További célként nevezte meg Ukrajna "nácitlanítását" és demilitarizálását.

Címlapról ajánljuk
Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.

Tóth Gábor: komoly gondot okozhat néhány éven belül az egészségügyben a kettős korfa

Az orvoshiány a hálapénz megszüntetése és a béremelés óta is hozzávetőleg tíz százalékos Magyarországon – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója. Tóth Gábor arról is beszélt, hogy az orvosi hibákért mondott nyilvános bocsánatkérés kötelezettsége is új helyzetet teremt az egészségügyben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Mekkora ütést kapna Amerika, ha megtorpanna az AI-boom?

Az AI-rali két legnagyobb kockázata a beruházási költekezés megtorpanása és a tartósan magas kamatkörnyezet – különösen, ha egyszerre jelentkeznek. Öt technológiai óriás idei beruházása megközelítheti a 800 milliárd dollárt, ami az amerikai GDP közel 2,5 százalékának felel meg, így e vállalatok döntései már makrogazdasági súlyúak. Egy komolyabb AI-csalódás a tőzsdei korrekción túl a beszállítói láncokat, a munkaerőpiacot és a hitelezést is megrendíthetné, miközben az energiaválság és a tartós infláció megkötné a Fed kezét. A cikk gondolatkísérlete azt vizsgálja, hol húzódik a határ egy kellemetlen tőzsdei korrekció és az egész amerikai gazdaságot megrázó visszaesés között.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×