Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.73
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Ukrán katonák vizsgálják egy lelőtt repülőgép roncsait Kijevben 2022. február 25-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én katonai művelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és szankciókról döntött Moszkva ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Oleksandr Ratushniak

Tucatnyi reptér és sok más objektum orosz kézen – összesítés

Emellett számos délorosz repülőtér működését állították le több napra.

Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölt adatokat arról, hogy mennyi objektumot vontak ellenőrzés alá. Ezek között van a csernobili atomerőmű körüli terület, amit orosz légideszantosok foglaltak el még csütörtökön.

Az ukrán katonai infrastruktúra

  • 118 földi objektumának megsemmisítéséről,
  • öt ukrán harci gép,
  • egy helikopter és
  • öt csapásmérő drón lelövéséről számolt be.
  • Az ukrán fegyveres erők emellett 18 tankot és egyéb páncélozott harci járművet,
  • hét reaktív rakétavető rendszert,
  • 41 különleges katonai gépjárművet és
  • öt rohamcsónakot veszítettek el az orosz beszámoló szerint.

Az ukrán oldal veszteségei közé sorolt még

  • 11 katonai repteret,
  • 13 harcálláspontot és kommunikációs központot,
  • 14 légvédelmi rakétarendszert és
  • 36 rádiólokátort.

A vezérőrnagy arról tájékoztatott, hogy a Fekete-tengeren a Zmejonij sziget 82 fős ukrán helyőrsége önként megadta magát. Emellett szerinte Nyikolajevszknél 11 katona tette le a fegyvert, a donyecki "népköztársaság" területén pedig a 36. tengerészgyalogos dandár egy alegysége tárgyal a helyi milíciával, hogy folyosót kapjon a fegyvertelen kivonuláshoz.

Saját veszteségadatokat nem közölt.

Szocsi nemzetközi repülőtere péntektől újból indít és fogad járatokat. Egy nappal korábban 12, Oroszország déli régióiban található reptér működését állították le.

Az orosz közlekedési minisztérium közölte, hogy Szocsiban ideiglenes légiforgalmi központot hoz létre, amelyhez csatlakoztatni fogják a legközelebbi repülőtereket. Rosztov-na-Donu, Krasznodar, Anapa, Gelendzsik, Eliszta, Lipeck, Belgorod, Brjanszk, Kurszk, Voronyezs és Szimferopol reptere március 2-ig zárva marad.

(A nyitóképen: Ukrán katonák vizsgálják egy lelőtt repülőgép roncsait Kijevben 2022. február 25-én.)

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Donald Trump amerikai elnök iráni katonai műveletei egyre inkább stratégiai bizonytalanságot és politikai kockázatot hordoznak – állította Emma Ashford amerikai külpolitikai elemző a francia L'Expressnek adott interjújában. A szakértő szerint a Fehér Ház döntései mögött egyszerre áll az iráni kérdésben hagyományosan kemény republikánus álláspont és az a veszélyes meggyőződés, hogy a katonai erő minden problémát megoldhat. Eközben az amerikai elnök folyamatosan veszíti el a mozgásterét, hogy érdemi eredményekkel zárja le az új közel-keleti konfliktust. Ráadásul Trump belharcokat indított a saját hátországában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×