Infostart.hu
eur:
364.2
usd:
330.87
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Tüntetők tiltakoznak az abortusztörvény szigorítása ellen a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) székháza előtt Varsóban 2021. január 27-én. A lengyel alkotmánybíróság ezen a napon hivatalosan is kihirdette 2020. október 22-i döntését, amely alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Ismét kitört a vita az abortusztörvényről Lengyelországban

A lengyel emberi jogi biztos elítélte az abortusztörvénnyel kapcsolatban hozott alkotmánybírósági döntést és a hozzáfűzött indoklást, kijelentve, hogy az súlyosan korlátozza a nők jogait, és gyakorlatilag "kínzásra ítéli őket".

Az alkotmánybíróság szerdán tette közzé a terhességmegszakítást beteg magzatok esetében is tiltó őszi ítéletének indoklását, majd ez szerda este megjelent a hivatalos közlönyben, így a döntés törvényessé vált.

A testület október 22-én ítélte alkotmánysértőnek azt a törvényi előírást, amely lehetővé teszi a terhesség megszakítását, ha az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az októberi döntés heteken át tartó tömegtüntetéseket váltott ki. Az alkotmánybírósági döntés viszont csak az indoklással együtt válhatott hatályossá.

Annak ellenére, hogy a döntés eddig nem volt hatályos, nőjogi aktivisták arra panaszkodtak, hogy a kórházak már a köztes időszakban is törölték az előjegyzett abortuszokat, mert tartottak valamilyen hatósági retorziótól.

Az alkotmánybíróság által kétségbe vont előírás annak a három kivételnek az egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta érvényes abortusztörvény engedélyezte a terhességmegszakítást. A terhességmegszakítás a súlyos egészségkárosodás esete mellett eddig azokban az esetekben volt lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forgott, vagy ha a megfogant élet bűncselekmény - nemi erőszak vagy vérfertőzés - következménye. Így mostanra csak a két utóbbi feltétel maradt.

Az alkotmánybíróság indoklásában leszögezte: a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy a születése előtt álló embert megfosszák életétől.

"Az alkotmánybíróság döntésének indoklása újabb nagy dráma a nők számára. Az állam még inkább korlátozni akarja jogaikat, kockáztatni az életüket, és kínzásra ítélni őket. Ezt a támadást a civil társadalom ellenzi" - jelentette ki csütörtökön Adam Bodnar ombudsman, aki az államtól független emberi jogi biztos.

Bizonyos kommentárok szerint az alkotmánybírósági indoklás gyakorlatilag lehetővé teszi az eddigi abortuszkompromisszum megőrzését, ugyanis az alkotmánybírók megfogalmazása alapján lehet hivatkozni arra, hogy a magzat valószínűsített károsodása az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. Az AP hírügynökség értékelése szerint viszont az abortusz csaknem teljes tilalma lépett most életbe egy olyan országban, amely hagyományosan a katolicizmus egyik bástyája, de amelyben a városi ifjúság gyors szekularizáción megy keresztül.

Varsóban és néhány más lengyelországi városban tüntetéseket tartottak. A fővárosban a néhány ezres tiltakozás több helyen megbénította a forgalmat, nagyobb tömeg gyűlt össze Krakkóban és Wroclawban is.

A kompromisszumos értelmezés lehetősége ellenére a döntés várható esti hatályba lépése heves reakciókat váltott ki szerdán napközben ellenzéki politikusok részéről. A fő parlamenti ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) politikusai sajtóértekezletükön népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba az ügyben. Estére pedig már újabb többezer fős tüntetéseket váltott ki szerte az országban az alkotmánybíróság lépése.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Ennyibe kerülne Magyarországnak a nettó zéró kibocsátás 2050-re történő teljesítése

Éppen most diplomaták, bürokraták és aktivisták ezrei gyűltek össze Törökországban az ENSZ 31. klímacsúcsa alkalmából. A fő üzenet ugyanaz lesz, mint a korábbi csúcstalálkozókon: 2050-re el kell érni a nettó zéró emissziót. Arról azonban senki sem fog beszélni, hogy mindez mennyibe kerül, és milyen előnyökkel jár. Ez meglehetősen furcsa, hiszen az ENSZ már rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel ezt meg lehetne állapítani. A harminc korábbi klímacsúcs egyikén sem használta fel azonban senki ezeket annak vizsgálatára, hogy a kitűzött nettó zéró emisszió mekkora haszonnal jár. Én viszont elvégeztem ezt a vizsgálatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×