eur:
411.74
usd:
395.54
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Tüntetők tiltakoznak az abortusztörvény szigorítása ellen a Jog és Igazságosság Pártja (PiS) székháza előtt Varsóban 2021. január 27-én. A lengyel alkotmánybíróság ezen a napon hivatalosan is kihirdette 2020. október 22-i döntését, amely alkotmányellenesnek mondta ki az abortuszt a károsodott vagy fogyatékos embriók esetében. A lengyel nők csak abban az esetben kérhetik terhességük megszakítását, ha nemi erőszak áldozataiként vagy vérfertőző viszonyban termékenyültek meg, vagy a terhesség súlyosan veszélyezteti egészségüket.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Ismét kitört a vita az abortusztörvényről Lengyelországban

A lengyel emberi jogi biztos elítélte az abortusztörvénnyel kapcsolatban hozott alkotmánybírósági döntést és a hozzáfűzött indoklást, kijelentve, hogy az súlyosan korlátozza a nők jogait, és gyakorlatilag "kínzásra ítéli őket".

Az alkotmánybíróság szerdán tette közzé a terhességmegszakítást beteg magzatok esetében is tiltó őszi ítéletének indoklását, majd ez szerda este megjelent a hivatalos közlönyben, így a döntés törvényessé vált.

A testület október 22-én ítélte alkotmánysértőnek azt a törvényi előírást, amely lehetővé teszi a terhesség megszakítását, ha az orvos valószínűsíti, hogy a gyermek súlyos egészségkárosodással fog világra jönni. Az októberi döntés heteken át tartó tömegtüntetéseket váltott ki. Az alkotmánybírósági döntés viszont csak az indoklással együtt válhatott hatályossá.

Annak ellenére, hogy a döntés eddig nem volt hatályos, nőjogi aktivisták arra panaszkodtak, hogy a kórházak már a köztes időszakban is törölték az előjegyzett abortuszokat, mert tartottak valamilyen hatósági retorziótól.

Az alkotmánybíróság által kétségbe vont előírás annak a három kivételnek az egyike, amelyek fennállása esetén az 1993 óta érvényes abortusztörvény engedélyezte a terhességmegszakítást. A terhességmegszakítás a súlyos egészségkárosodás esete mellett eddig azokban az esetekben volt lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forgott, vagy ha a megfogant élet bűncselekmény - nemi erőszak vagy vérfertőzés - következménye. Így mostanra csak a két utóbbi feltétel maradt.

Az alkotmánybíróság indoklásában leszögezte: a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy a születése előtt álló embert megfosszák életétől.

"Az alkotmánybíróság döntésének indoklása újabb nagy dráma a nők számára. Az állam még inkább korlátozni akarja jogaikat, kockáztatni az életüket, és kínzásra ítélni őket. Ezt a támadást a civil társadalom ellenzi" - jelentette ki csütörtökön Adam Bodnar ombudsman, aki az államtól független emberi jogi biztos.

Bizonyos kommentárok szerint az alkotmánybírósági indoklás gyakorlatilag lehetővé teszi az eddigi abortuszkompromisszum megőrzését, ugyanis az alkotmánybírók megfogalmazása alapján lehet hivatkozni arra, hogy a magzat valószínűsített károsodása az anya életét vagy egészségét veszélyezteti. Az AP hírügynökség értékelése szerint viszont az abortusz csaknem teljes tilalma lépett most életbe egy olyan országban, amely hagyományosan a katolicizmus egyik bástyája, de amelyben a városi ifjúság gyors szekularizáción megy keresztül.

Varsóban és néhány más lengyelországi városban tüntetéseket tartottak. A fővárosban a néhány ezres tiltakozás több helyen megbénította a forgalmat, nagyobb tömeg gyűlt össze Krakkóban és Wroclawban is.

A kompromisszumos értelmezés lehetősége ellenére a döntés várható esti hatályba lépése heves reakciókat váltott ki szerdán napközben ellenzéki politikusok részéről. A fő parlamenti ellenzéki frakció, a Polgári Koalíció (KO) politikusai sajtóértekezletükön népszavazás kezdeményezését helyezték kilátásba az ügyben. Estére pedig már újabb többezer fős tüntetéseket váltott ki szerte az országban az alkotmánybíróság lépése.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×