Infostart.hu
eur:
378.7
usd:
322.07
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Nagy egyetértés az aspiránsok között: a nép most inkább ne szavazzon

Sem Boris Johnson, sem Jeremy Hunt brit kormányfőjelölt nem szeretne előre hozott választást, enélkül akarnak Theresa May örökébe lépni.

A kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és az ezzel járó miniszterelnöki posztért versengő két jelölt egyaránt kijelentette hétfőn, hogy nem akar előre hozott parlamenti választást, sem újabb népszavazást a brit EU-tagságról.

A távozó Theresa May konzervatív párti miniszterelnök utódlásáért versengő Boris Johnson volt és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter hétfő este a The Sun című erősen EU-szkeptikus irányvonalú brit tömeglap és a Talk Radio nevű londoni kereskedelmi rádióállomás közös szervezésű kampányvitáján vett részt százfős meghívott közönség előtt.

A vitában Hunt kijelentette:

ha még a brexit előtt választásokat tartanának Nagy-Britanniában, az veszélyes lenne a konzervatívok számára,

mivel az ellenzéki Munkáspárt, valamint a két legnagyobb brexitellenes párt, a Liberális Demokraták és a Skót Nemzeti Párt (SNP) koalícióra léphet, és

akkor "egyáltalán nem lesz brexit".

Jeremy Hunt szerint nem az előrehozott parlamenti választás vagy a referendum a két választható lehetőség, hanem az, hogy mindkettőt el kell kerülni.

Boris Johnson is egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy miniszterelnökké választása esetén kizárná-e a parlamenti választások kiírását a brexit előtt, vagy az újabb EU-népszavazást.

Johnson szerint "az ostobaság netovábbja" lenne, ha a kilépés előtt választásokat tartanának, mivel "az emberek torkig vannak azzal", hogy a politikusok "állandóan népszavazásokkal vagy választásokkal traktálják" őket.

A Munkáspárt - a legnagyobb brit ellenzéki erő - egy hete elfogadott új brexitstratégiája szerint a következő miniszterelnöknek népszavazásra kell bocsátania bármiféle olyan megállapodást, amely a brexit feltételrendszerét rögzíti, illetve ilyen elfogadott egyezség hiányában azt is, ha az új kormányfő megállapodás nélkül akarja kiléptetni az országot az Európai Unióból.

Hunt és Johnson a Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányában egyaránt jelezte, hogy készek lennének megállapodás nélkül kiléptetni Nagy-Britanniát az EU-ból, ha a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjáig nem lehet új egyezményt elérni az unióval a kilépés feltételeiről.

A Munkáspárt múlt heti állásfoglalásában szerepelt ugyanakkor az is, hogy Nagy-Britanniának valójában új parlamenti választásokra és utána munkáspárti kormányra lenne szüksége.

A hétfő esti kampányvitában - amely az utolsó ilyen erőpróba volt a két jelölt között a vezetőválasztás győztesének jövő keddi kihirdetése előtt - Jeremy Hunt és Boris Johnson egyaránt elítélte Donald Trump Twitter-bejegyzéseit, amelyekben az amerikai elnök név nélkül ugyan, de azonosítható módon több demokrata párti képviselőnőről állította, hogy olyan országokból érkeztek, amelyekben a kormányzás "teljes katasztrófához" vezetett, és követelte, hogy térjenek oda vissza.

Boris Johnson szerint egy nagy, sokszínű, multikulturális ország vezetője egyszerűen nem használhat ilyen nyelvezetet.

Johnson megismételte Theresa May miniszterelnök szóvivőjének hétfői nyilatkozatát, amely szerint a brit kormány teljesen elfogadhatatlannak tartja az amerikai elnök Twitter-bejegyzéseit.

Jeremy Hunt, akinek kínai felesége van, kijelentette: elborzasztaná, ha valaki ilyesmiket mondana az ő három gyermekükre.

Kitérő választ adott ugyanakkor arra a kérdésre, hogy rasszistának tartja-e Trump bejegyzéseit, mondván: brit külügyminiszterként úgy ítéli meg, hogy nem segítene a kialakult helyzeten, ha ilyen jelzőket használna Nagy-Britannia legszorosabb szövetségesének elnökére.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×