INFORÁDIÓ 
2019. október 17. csütörtök
Hedvig

boris johnson

brexit

nagy-britannia

theresa may

A kormányfői és pártelnöki tisztségért induló Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere londoni kampányrendezvényén 2019. június 12-én, öt nappal az után, hogy Theresa May távozott a kormány és a Konzervatív Párt éléről. May azért mondott le, mert nem tudott megállapodásra jutni az ellenzékkel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.

Boris Johnson gyorsan vált euroszkeptikussá

Nagy-Britannia következő, valószínűleg erősen euroszkeptikus miniszterelnöke sokáig nem tudta eldönteni, hol áll. Boris Johnson egy évvel a brexitkampány előtt még EU-barát levelet írt egy tory politikus özvegyének. Most azonban már nem ingadozik.

Hiába vádolják sok mindennel, lepereg róla – Boris Johnson gőzerővel menetel a brit miniszterelnöki poszt felé, és úgy tűnik, nem árt neki semmilyen leleplezés.

Törvénytelen gyerek, félrevezető ígéretek arról, hogy az EU-tól visszavett pénzből finanszírozzák majd az egészségügyet, heves veszekedés a barátnővel, aki ki akarta dobni és akinek rendőrt is hívtak a lakásához – úgy tűnik, a konzervatív párttagság sok minden megbocsát neki.

A legutóbbi – kínosnak szánt leleplezés – valószínűleg szintén nem rontja győzelmi esélyeit.

Egy most előkerült levél – amelyet egy évvel azelőtt írt, hogy kampányba kezdett volna az Európai Unióból való kilépésért, úgy tűnik, éppenséggel az EU vívmányait dicsérte.

Johnson Leon Brittan volt brit európai uniós biztosról emlékezett meg, aki 2015 januárjában hunyt el. A levelet felolvasták a biztosról szóló megemlékezésen, ahol a brit politikai elit tagjai is részt vettek. Johnson ebben az időben a konzervatív Telegraph lap brüsszeli tudósítója volt.

Az írás méltatta Brittannek az európai közös piac és az azon belüli piaci verseny védelméért tett erőfeszítéseit – miközben Nagy-Britannia most épp ezt a közös piacot készül elhagyni. „Európa-barát levélnek tűnt” – mondta Peter Guilford, a volt EU-biztos egykori szóvivője. Johnson írásában nagyra értékelte, hogy Brittan a szabadkereskedelemre és szabad piacokra, nem pedig „az állami segélyre” és „kartellekre” helyezte a hangsúlyt, és ebbe az irányba próbálta terelni az uniót.

Az 1990-es években a brit kormány gazdaságilag liberálisabb Európát akart látni, ahol lazítják a szabályozást és megnyitják az energia-, légi-, telekommunikációs és postai szolgáltatások piacát.

Újságíró kollégái szerint Johnson intellektuális és ideológiai értelemben európai volt és támogatta az elképzelést, de feldühítették annak protekcionista elemei.

„Amikor azt mondta, hogy az EU-kilépés híve, teljesen ledöbbentem”

– mesélte Guilford, aki abban az időben a rivális Times című napilapnak dolgozott.

Míg Johnson korábban a közös piac híve volt, újabban követelni kezdte, hogy töröljék el az állami tenderek odaítélését szabályozó uniós törvényeket – pedig ezek éppenséggel versenybarát előírások – emlékeztetett a Guardian című lap.

Nem ez az első példa Johnson ingadozására: a brexit népszavazás előtt úgy döntötte el, hogy melyik oldalra álljon, hogy írt két levelet, egyet az EU-tagság ellen és egyet mellette érvelve.

Közben megtartotta miniszterelnöksége utolsó beszédét a távozó Theresa May és burkoltan bírálta Johnsont. Szerinte az ilyen politikusok „abszolutisták”, „nem néznek magukba”,

mindenáron az ideológiai tisztaságra törnek és csak akkor hajlandók a kompromisszumra, amikor legyőzték őket.

Mindez valószínűleg kevéssé hatja meg Boris Johnsont. A konzervatív párttagság szavazatai alapján a jövő hét végére derül ki, hogy valóban ő lehet-e May utódja.

Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018