Infostart.hu
eur:
378.59
usd:
321.92
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Az Európai Bizottság élére jelölt Ursula von der Leyen német védelmi miniszter sajtóértekezletet tart az EP brüsszeli épületében 2019. július 10-én, miután találkozott a képviselőtestület házbizottságaként működő, Elnökök Konferenciájának tagjaival.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A briteknek üzent a brüsszeli elnökjelölt

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöki posztjának várományosa, jelenlegi német védelmi miniszter szerint szükség esetén több időt kell biztosítani a Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnéséről folytatott tárgyalások folytatásához, akár a brexit határidejének meghosszabbításával - közölték uniós források hétfőn Brüsszelben.

Az Európai Parlament szociáldemokrata és liberális frakcióinak írt levelében Ursula von der Leyen kijelentette, hogy bizottsági elnökké választása esetén kész tárgyalások előkészítésére "olyan előremutató és stratégiai partnerség kialakítása érdekében, amelyre az Európai Unió a Nagy-Britanniával tervezett jövőbeni kapcsolatait építeni szeretné".

"Ha ehhez több időre van szükség, és ha erre jó okok vannak, támogatni fogom a brexit kijelölt határidejének meghosszabbítását" - közölte.

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy Ursula von der Leyent javasolja az Európai Bizottság elnöki posztjára. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania. Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra van szüksége a 751 tagú EP-ben, amely erről a tervek szerint kedden szavaz strasbourgi plenáris ülésén.

A brexittel foglalkozó, április 11-i ülésén az Európai Tanács - az Egyesült Királyság kérésére és vele egyetértésben - október 31-ig meghosszabbította az Egyesült Királyság kilépésének határidejét.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×