Infostart.hu
eur:
356.22
usd:
306.34
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Furcsa bejelentés: karácsonyig várhatnak a brexittel

Jeremy Hunt brit külügyminiszter jelentette be az új dátumot, hivatali elődje, Boris Johnson viszont ragaszkodik a korábbi forgatókönyvhöz, az októberi kilépéshez. A két politikus Theresa May székéért versengve beszél két különböző dátumról.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia "várhatóan karácsonyig" kilép az Európai Unióból. Hivatali elődje, Boris Johnson ugyanakkor kijelentette, hogy tartani kell az EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes október végi határidejét.

Hunt és Johnson a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről e hónap végén távozó Theresa May miniszterelnök tisztségéért verseng. Kettőjük közül a párt 160 ezer fős tagsága választja meg postai úton May utódját. A választás győztese július 24-én veszi át Maytől a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

A BBC televízió által velük készített, péntek este műsorra tűzött kettős, egyenként félórás interjúban - amelyben nem együtt, hanem külön-külön nyilatkoztak -

Hunt kijelentette: ha ő lesz a következő miniszterelnök és szeptember végéig sikerül új brexitmegállapodásra jutnia az EU-val, akkor hajlandó lenne időt hagyni a parlamenti elfogadtatáshoz,

akkor is, ha ez "pár nappal" túlmenne az októberi határidőn.

Az Európai Unió folyamatosan és egyértelműen jelzi hivatalos nyilatkozataiban, hogy nincs lehetőség a brit kilépés feltételeit rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.

Jeremy Hunt azonban a pénteki BBC-interjúban kijelentette: ha őt választják miniszterelnöknek, kormánya már augusztusban összeállít egy megállapodási javaslatot,

és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval erről a tervezetről.

A brit külügyminiszter úgy vélekedett: ha az általa tervezett tárgyalások az EU-val jó eredménnyel zárulnak, az Európai Unió hajlandó lehet akár egy soron kívüli csúcstalálkozó összehívására is szeptemberben.

Arra a kérdésre, hogy mit változtatna meg a Theresa May által elért megállapodásban, Hunt azt mondta, hogy "elsősorban" azt a tartalékmegoldást, amely a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését célozza Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely a határellenőrzést feleslegessé tenné.

Az ír-északír határ lesz a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára. A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexittábora azonban hallani sem akar a tartalékmegoldásról, és az alsóházban emiatt nem sikerült többséget teremteni a kilépési megállapodás elfogadtatásához.

Jeremy Hunt a pénteki BBC-interjúban megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy szeptember végéig egyezségre lehet jutni az Európai Unióval a London által a brexitmegállapodásban igényelt módosításokról, annál is inkább, mivel az EU részéről is sokan, köztük Angela Merkel német kancellár is meg akarja oldani ezt a problémát.

Arra a kérdésre, hogy ha lesz új megállapodás, az októberi határnapon túl hajlandó lenne-e akár hetekkel vagy hónapokkal is elhalasztani a kilépést az EU-ból az egyezmény parlamenti elfogadtatása végett, Hunt kitérően csak annyit mondott, hogy

"nincs szó több hónapról".

Kijelentette: azért nem akar pontos időkeretet meghatározni, mert egy miniszterelnöknek csak olyan ígéreteket szabad tennie, amelyeket be is tud tartani.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia akár még 2020-ban is az EU tagja lehet-e, Jeremy Hunt csak annyit mondott, hogy ezt nem hiszi, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy miniszterelnökként garantálná-e az idei kilépést. Hozzátette: nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát, mint Theresa May, aki megígérte, hogy Nagy-Britannia március 29-én kilép az EU-ból, és nem tudta teljesíteni ezt az ígéretét.

Boris Johnson a péntek esti BBC-interjúban kijelentette ugyanakkor, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, Nagy-Britannia mindenképpen kilép október 31-én az EU-ból.

Johnson - a Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának frontembere, aki a felmérések eredményei és a fogadóirodák kiírásai alapján a vezetőválasztási verseny favoritjának számít - hozzátette: a még további halogatás a politikába vetett bizalom "óriási erózióját" okozná.

A volt brit külügyminiszter szerint az országnak fel kell készülnie a bármilyen körülmények közötti kilépésre az októberi határnapon, és erre fel is fog készülni.

Johnson megerősítette azt a véleményét, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyét ki kell venni a Brexit-megállapodásból, és az EU-val folytatandó majdani szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e akár a parlament munkájának felfüggesztésére is, annak érdekében, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a megállapodás nélküli brexitet, Boris Johnson úgy válaszolt, hogy nem akar ehhez a megoldáshoz folyamodni, de kitérő válaszokat adott, amikor a riporter azt firtatta, hogy garantálja-e e módszer elkerülését.

Az ötletet először Dominic Raab volt brexitügyi miniszter vetette fel nemrég, de az elképzelést a Konzervatív Párton belül is súlyos bírálatok érték.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter felmentett Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Tisza-kormány: Magyar Péter felmentett Hajdú Jánost, ülésezett az országgyűlés

Az Országgyűlés keddi ülésén több politikailag érzékeny kérdésben is döntés született: a képviselők két új vizsgálóbizottság felállításáról határoztak, amelyek egyfelől a kegyelmi botrány felelőseit és a gyermekvédelem rendszerszintű problémáit, másfelől az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint az 1987 és 2000 közötti spontán privatizáció politikai felelősségi láncát vizsgálják majd. A parlament emellett fenntartotta Kocsis Máté mentelmi jogát is. Távozik posztjáról Hajdu János, a TEK főigazgatója, a kormány pedig hamarosan benyújthatja a rendőrségi szervezetrendszer átalakításáról szóló javaslatát. Közben az is eldőlt, hogy Orbán Árpád vezeti majd a Tisza frakcióját a budapesti közgyűlésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×