eur:
395.71
usd:
367.22
bux:
65304.87
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Az ITV által közreadott képen a kormányzó brit Konzervatív Párt vezéri tisztségéért és egyúttal a miniszterelnöki posztért küzdő Boris Johnson egykori külügyminiszter (b) és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a brit kereskedelmi televízió salfordi stúdiójában folytatott televíziós vitáján 2019. július 9-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Matt Frost

Furcsa bejelentés: karácsonyig várhatnak a brexittel

Jeremy Hunt brit külügyminiszter jelentette be az új dátumot, hivatali elődje, Boris Johnson viszont ragaszkodik a korábbi forgatókönyvhöz, az októberi kilépéshez. A két politikus Theresa May székéért versengve beszél két különböző dátumról.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia "várhatóan karácsonyig" kilép az Európai Unióból. Hivatali elődje, Boris Johnson ugyanakkor kijelentette, hogy tartani kell az EU-tagság megszűnésének (brexit) jelenleg érvényes október végi határidejét.

Hunt és Johnson a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről e hónap végén távozó Theresa May miniszterelnök tisztségéért verseng. Kettőjük közül a párt 160 ezer fős tagsága választja meg postai úton May utódját. A választás győztese július 24-én veszi át Maytől a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

A BBC televízió által velük készített, péntek este műsorra tűzött kettős, egyenként félórás interjúban - amelyben nem együtt, hanem külön-külön nyilatkoztak -

Hunt kijelentette: ha ő lesz a következő miniszterelnök és szeptember végéig sikerül új brexitmegállapodásra jutnia az EU-val, akkor hajlandó lenne időt hagyni a parlamenti elfogadtatáshoz,

akkor is, ha ez "pár nappal" túlmenne az októberi határidőn.

Az Európai Unió folyamatosan és egyértelműen jelzi hivatalos nyilatkozataiban, hogy nincs lehetőség a brit kilépés feltételeit rögzítő - a londoni alsóház által eddig háromszor elutasított - 585 oldalas megállapodás újratárgyalására.

Jeremy Hunt azonban a pénteki BBC-interjúban kijelentette: ha őt választják miniszterelnöknek, kormánya már augusztusban összeállít egy megállapodási javaslatot,

és szeptemberben hivatalos tárgyalásokat kezd az Európai Unióval erről a tervezetről.

A brit külügyminiszter úgy vélekedett: ha az általa tervezett tárgyalások az EU-val jó eredménnyel zárulnak, az Európai Unió hajlandó lehet akár egy soron kívüli csúcstalálkozó összehívására is szeptemberben.

Arra a kérdésre, hogy mit változtatna meg a Theresa May által elért megállapodásban, Hunt azt mondta, hogy "elsősorban" azt a tartalékmegoldást, amely a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülését célozza Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán.

E megoldás alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kötni, amely a határellenőrzést feleslegessé tenné.

Az ír-északír határ lesz a brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára. A Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas brexittábora azonban hallani sem akar a tartalékmegoldásról, és az alsóházban emiatt nem sikerült többséget teremteni a kilépési megállapodás elfogadtatásához.

Jeremy Hunt a pénteki BBC-interjúban megismételte azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy szeptember végéig egyezségre lehet jutni az Európai Unióval a London által a brexitmegállapodásban igényelt módosításokról, annál is inkább, mivel az EU részéről is sokan, köztük Angela Merkel német kancellár is meg akarja oldani ezt a problémát.

Arra a kérdésre, hogy ha lesz új megállapodás, az októberi határnapon túl hajlandó lenne-e akár hetekkel vagy hónapokkal is elhalasztani a kilépést az EU-ból az egyezmény parlamenti elfogadtatása végett, Hunt kitérően csak annyit mondott, hogy

"nincs szó több hónapról".

Kijelentette: azért nem akar pontos időkeretet meghatározni, mert egy miniszterelnöknek csak olyan ígéreteket szabad tennie, amelyeket be is tud tartani.

Arra a kérdésre, hogy Nagy-Britannia akár még 2020-ban is az EU tagja lehet-e, Jeremy Hunt csak annyit mondott, hogy ezt nem hiszi, de nem adott egyértelmű választ arra a kérdésre, hogy miniszterelnökként garantálná-e az idei kilépést. Hozzátette: nem fogja elkövetni ugyanazt a hibát, mint Theresa May, aki megígérte, hogy Nagy-Britannia március 29-én kilép az EU-ból, és nem tudta teljesíteni ezt az ígéretét.

Boris Johnson a péntek esti BBC-interjúban kijelentette ugyanakkor, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, Nagy-Britannia mindenképpen kilép október 31-én az EU-ból.

Johnson - a Konzervatív Párt keményvonalas brexittáborának frontembere, aki a felmérések eredményei és a fogadóirodák kiírásai alapján a vezetőválasztási verseny favoritjának számít - hozzátette: a még további halogatás a politikába vetett bizalom "óriási erózióját" okozná.

A volt brit külügyminiszter szerint az országnak fel kell készülnie a bármilyen körülmények közötti kilépésre az októberi határnapon, és erre fel is fog készülni.

Johnson megerősítette azt a véleményét, hogy az ír-északír határellenőrzés ügyét ki kell venni a Brexit-megállapodásból, és az EU-val folytatandó majdani szabadkereskedelmi tárgyalások keretében kell rendezni.

Arra a kérdésre, hogy hajlandó lenne-e akár a parlament munkájának felfüggesztésére is, annak érdekében, hogy a képviselők ne akadályozhassák meg a megállapodás nélküli brexitet, Boris Johnson úgy válaszolt, hogy nem akar ehhez a megoldáshoz folyamodni, de kitérő válaszokat adott, amikor a riporter azt firtatta, hogy garantálja-e e módszer elkerülését.

Az ötletet először Dominic Raab volt brexitügyi miniszter vetette fel nemrég, de az elképzelést a Konzervatív Párton belül is súlyos bírálatok érték.

Címlapról ajánljuk
Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát
Jelentés

Egyre több ország ismeri fel a menekülthelyzet tarthatatlanságát

A humanitárius hozzáférést és a migránsok menedékjogi helyzetét elemezte egy nemzetközi tanulmány, melynek készítői szakpolitikai intézkedéseket is javasolnak az érintett országok vezetőinek. A Migrációkutató Intézet vezető kutatója azt mondta az InfoRádióban, hogy a jelentés megerősíti, egyre több nyugati kormányzat ébred rá, milyen veszélyei lehetnek az illegális migrációnak, ugyanakkor Tárik Meszár szerint az elemzés több megállapítása is ellentmondásos.

Mi vezetett a németországi Zöldek zuhanórepüléséhez?

Egyre csökken a németországi Zöldek párt támogatottsága, öt év alatt több mint duplájára, 25-ről 56 százalékra nőtt azok száma, akik semennyire sem tudnak azonosulni a párttal, ezzel Németország egyik leginkább elutasított politikai tömörülésévé vált. A háttérben a zöldítés, a kormány energiapolitikája áll - mondta az InfoRádióban Dobrowiecki Péter, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.28. csütörtök, 18:00
Havasi Katalin
a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×