A szenátoroknak arról kellett határozniuk, hogy az ügyészek által gyűjtött bizonyítékok indokolttá teszik-e a bűnvádi eljárás megindítását, vagy sem.

Pacurarut az ügyészek megvesztegetés elfogadásával gyanúsítják, pontosabban azzal, hogy a fiának a cége állami megrendelést kapott, ezért cserében pedig Pacuraru megtartotta posztján az ő minisztériumához tartozó egyik területi igazgatóság vezető tisztségben lévő alkalmazottját.

A gazdasági tárca egykori vezetőjét hazaárulással és bizalmas információk kiszivárogtatásával gyanúsítják. Seres nevére az ügyészek két aktát is nyitottak, egyikben az Electrica Muntenia Sud áramszolgáltató, másikban a Hidroelectrica energiaközpont privatizációját vizsgálják. Mindkét gyanúsított ártatlannak vallja magát.

A szenátus mindhárom akta esetében viszonylag kényelmes többséggel engedélyezte a bűnvádi eljárást.

Az Európai Bizottság júliusban élesen bírálta a román parlamentet amiatt, hogy megnehezíti a magas rangú politikusok elleni ügyészségi vizsgálatokat. Ennek ellenére a képviselőház augusztus első felében megakadályozta, hogy az ügyészek bűnvádi eljárást indítsanak Adrian Nastase volt miniszterelnök és Miron Mitrea volt közlekedési miniszter ellen.

Bukaresti elemzők egyhangúlag úgy vélik, hogy a szenátus elsősorban azért engedélyezte a bűnvádi eljárás indítását Pacuraru és Seres ellen, hogy javítson a parlament közmegítélésén, ugyanis a képviselőházi voksolás után a román sajtó is egyöntetűen éles szavakkal ostorozta a törvényhozó testületet.