Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.03
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
block chain cryptocurrency business strategy ideas concept  bit coin on reflection floor dark color tone with virtual graphic double exposure
Nyitókép: whyframestudio/Getty Images

Veszélyes zuhanás: a nap, amikor a digitális arany berozsdásodott

Amikor Trump bejelentette a 100 százalékos kínai vámokat, a pénzpiacok megrezzentek, a kriptovilág viszont szívrohamot kapott. Egyetlen nap alatt 19 milliárd dollárnyi pozíció tűnt el, a befektetők pedig ész nélkül menekültek. A Bitcoin újra bebizonyította, hogy nem digitális arany, sokkal inkább egy digitális lakmuszpapír, ami a félelemre nem fénylik, hanem fakul.

Október 10-én pénteken Donald Trump bejelentése újra megrázta a világgazdaságot. A Truth Socialre írt üzenetében 100 százalékos vámot helyezett kilátásba minden kínai importra. A tőzsdék megremegtek, a kriptovaluták pedig szabadesésbe kezdtek. A Bitcoin és az Ethereum árfolyama egyaránt közel tíz százalékkal esett, miközben az olyan altcoinok, mint a Plasma, a Pump.Fun vagy az Ethena, egyetlen nap alatt a befektetőik vagyonának harmadát tüntették el. A piaci pánik idején mindössze néhány kriptoeszköz, például a Zcash és a Dash tudott emelkedni.

A befektetők tehát nem menedéket kerestek a digitális világban, hanem menekültek onnan. Miközben a kriptotőzsdéken pánikgombokat ütögettek, az arany árfolyama határozottan emelkedett.

Az élet tehát újra bebizonyította, hogy a Bitcoin nem digitális arany, hanem annak pontosan az ellentéte. Pánik idején nem vonzza, hanem taszítja a befektetőket.

A Coinglass adatai szerint pénteken több mint 19 milliárd dollárnyi pozíció semmisült meg a kriptotőzsdéken. A károk mértékét jól jellemzi, hogy közel 1,7 millió befektető számláját kellett likvidálni a túl magas veszteségek miatt. A decentralizált platformok történelmi forgalmat bonyolítottak, miközben a legnagyobb központosított tőzsdék akadoztak. Számos kereskedő nem tudta időben zárni pozícióját, így kénytelen volt kompenzációt ígérni azoknak, akik technikai hiba miatt szenvedtek el veszteséget.

A kriptoszektor egyik legérdekesebb jelensége az Ethereum körül bontakozott ki. Néhány nappal a kriptokrach előtt az Ethereum stakingből kilépni szándékozók által megszüntetni kívánt fedezet értéke elérte a 10 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy több mint 2,4 millió ETH vár visszavonásra. Az átlagos várakozási idő pedig meghaladta a 41 napot.

Egyszerre két ellenirányú folyamatnak lehetünk a tanúi. Egyrészt sokan szeretnének likviditáshoz jutni, azaz eladni, mielőtt nagyobb baj lesz. Másrészt az intézményi befektetők, például a Grayscale, aktívan lépnek be a piacra.

Az Ethereum számai valóban lenyűgözőek. Több mint egymillió aktív validátora van a kriptoeszköznek, és az összes Ether közel 30 százalékát staking formában tartják. Ugyanakkor a hirtelen növekvő kivonási kérelmek komoly jelzést mutatnak arról, hogy a piac ideges.

A kriptovilág hívei évek óta azzal érvelnek, hogy ezen eszközök korlátozott kínálata, decentralizált jellege és inflációállósága az arany modern alternatívájává teszi őket. A valóság azonban péntek délután ismét rácáfolt erre az álomra. A befektetők nem biztonságot láttak a kriptóban, hanem kockázatot. A szereplők útja nem a blokklánc felé, hanem onnan elfelé vezetett.

A kriptopiac pénteki összeomlása nem pusztán piaci epizód, hanem intő jel. A technológiai innováció lenyűgöző, a DeFi működik, az Ethereum ökoszisztémája stabil, de a pszichológiai fundamentumok változatlanok. A tőke oda áramlik, ahol biztonságot érez. A digitális eszközök eddig a reményre építettek, nem a bizalomra.

Most, hogy a digitális arany mítosza ismét megdőlt, a helyzet egyre világosabb.

A kriptovaluták nem helyettesítik, hanem kiegészítik a hagyományos piacokat.

A kód lehet tökéletes, de az emberi viselkedés nem fog megváltozni.

Péntek a piac ismét megtanulhatta, hogy az érték nem a blokkláncban vagy a kódsorokban, nem a korlátozott kínálatban, hanem a bizalomban rejlik. És pontosan ez az a terület, ahol a Bitcoinnak és a többi kriptoeszköznek komoly hiánya van.

A cikk szerzője Sebestyén Géza. az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×