Infostart.hu
eur:
385.26
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump amerikai elnök beszél a sajtó képviselőihez, miután Tulsi Gabbard, a Nemzeti Hírszerzés új igazgatója letette hivatali esküjét Pam Bondi amerikai igazságügyi miniszter előtt a washingtoni Fehéz Házban 2025. február 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Jim Lo Scalzo

Palócz Éva Donald Trump vámpolitikájáról: nem lesz win-win helyzet, nagy áremelkedés jöhet

A kanadai és mexikói árucikkekre kivetett 25 százalékos vám megemeli majd az importköltségeket – mondta az InfoRádióban a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Palócz Éva szerint félreérti a folyamatokat az, aki azt állítja, hogy az exportáló fog mindent fizetni, mert ezzel ellentétben az importáló félnek, vagyis az amerikai cégeknek kell majd megfizetniük a vámot, ráadásul rögtön megjelennek a fogyasztási árban is a magasabb költségek.

Donald Trump bejelentésének megfelelően március 4-étől 25 százalékos vám lépett életbe a Mexikóból és Kanadából az Egyesült Államokba érkező árukra. Az amerikai elnök azt is megerősítette, hogy az eddigi tízről húsz százalékra emeli a vámot az összes kínai importárura. Donald Trump közölte: a három ország esetében az a nagy mennyiségben csempészett fentanil nevű opiát a büntetővámok oka, amely jórészt Kínából származik, illetve részben Mexikón, részben Kanadán keresztül érkezik az Egyesült Államokba. Az elnök már január végén belengette a vámok kivetésének lehetőségét, amelyek bevezetését azonban február elején harminc napra felfüggesztette.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója az InfoRádióban úgy fogalmazott, hogy a mostani bejelentés az első jele annak a vámháborúnak, amelyet Donald Trump már régebben meghirdetett. Palócz Éva felidézte, hogy a különvám néhány száz évvel ezelőtti kereskedelempolitikai meggyőződésből származik, amely szerint az az ideális, ha az adott országnak kereskedelmi többlete van. A makroelemző szerint az amerikai elnök is annak a szemléletmódnak a képviselője, hogy a kereskedelmi hiány „nem elviselhető”. Véleménye szerint Donald Trump „nagyon ósdi, elavult és kártékony” meggyőződésből lépte meg ezt az intézkedést. Hozzátette: ennek a döntésnek olyan kedvezőtlen hatásai lesznek, mint a vámháború, illetve az infláció minden oldalon és területen. Úgy véli, várhatóan mind Mexikó, mind Kanada ellenlépéseket tesz majd, amelyek „fájni fognak” az amerikai gazdaságnak. „Ez nem egy olyan játék, amelyben mindenki jól jár. Itt nem lesz win-win helyzet. Ellenkezőleg:

a különvámok bevezetésével elindul egy olyan folyamat, amelyben minden érintett szereplő rosszul jár”

– magyarázta Palócz Éva.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy egy ilyen intézkedés általában megemeli az importköltségeket, amelyeket valamilyen módon érvényesíteni fognak az árban a piaci szereplők. Mint fogalmazott, félreérti a folyamatokat az, aki azt állítja, hogy az az ország fizeti ezt meg, aki szállítja a termékeket. Ezzel szemben Palócz Éva elmondása szerint jelen esetben az importáló félnek, vagyis az árukat behozó amerikai cégeknek kell majd megfizetniük a vámot akár félkész, további feldolgozásra váró termékről, akár fogyasztási cikkről van szó. Hangsúlyozta, hogy a különvámok kivetésével rögtön megjelenik a magasabb ár a fogyasztási termékeknél.

A Kopint-Tárki vezérigazgatója emlékeztetett, hogy két évvel ezelőtt nagyon komoly inflációs időszak volt a világ minden országában, igaz, a mértéke különböző volt államonként. Az USA-ban vagy a nyugat-európai országokban például nem volt olyan óriási infláció, mint Magyarországon, de az 5-10 százalékos áremelkedést nagyon megsínylették a gazdaságok világszerte. Palócz Éva azt gondolja, sok más tényező mellett annak is köszönhette Donald Trump tavaly novemberben a választási győzelmét, hogy az amerikaiak jelentős része úgy ítélte meg, túl magas például a benzin vagy az élelmiszerek ára, amiért sokan az akkor hatalmon lévő demokrata kormányzatot hibáztatták. Az elemző szerint többféle olvasata is lehet annak, ha a különvámok kivetésének következményeként elszabadulnak az árak. Mint fogalmazott,

„ideig-óráig lehet majd Kanadát és Mexikót hibáztatni, de kérdés, hogy mennyire és meddig lesz hatásos ez a kommunikáció”.

Hozzátette: az említett mechanizmus fog érvényesülni azzal is, hogy az amerikai kormányzat a korábbi tízről húsz százalékra emeli a vámot az összes kínai importáru esetében, vagyis drágulni fognak az egyes termékek.

Palócz Éva közölte: közvetlen hatásai egyelőre nem lesznek Magyarországon az amerikai vámpolitikának, közvetettek viszont azonnal jelentkezhetnek. Kiemelte, hogy a hazai gazdaság teljesítményét a labilis pénzügyi egyensúly miatt befolyásolják a különböző világgazdasági fejlemények, és ezzel természetesen tisztában vannak a befektetők is. „Áttételesen a magyar gazdaságra is kihat, ha a pénzpiacok idegesek, hiszen ez a helyzet a magyar valuta iránti keresletet vagy a magyarországi befektetéseket is befolyásolhatja. Magyarország nagyon ki van téve ezeknek a változásoknak. Közvetlenül akkor lennénk mi is érintettek, ha Donald Trump az Európai Unió tagállamaira is vámot vetne ki” – zárta gondolatait a makroelemző.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×