Infostart.hu
eur:
382.11
usd:
327.64
bux:
109664.82
2025. december 5. péntek Vilma
Donald Trump amerikai elnök kabinetjének első ülésén a washingtoni Fehér Házban 2025. február 26-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Bloomberg/Al Drago

Csizmazia Gábor: még bőven van mozgástere Donald Trumpnak a vámkivetésekben

Eddig nem volt rá precedens, hogy amerikai elnök nemzeti veszélyhelyzetnek tituláljon a külkereskedelmi deficit által előállt gazdasági helyzetet – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Az Amerika-szakértő arról is beszélt, milyen szempontokat vehet figyelembe a legfelsőbb bíróság, amikor dönt az importvámokról, illetve milyen más jogi megoldások lehetnek arra, hogy fenntartsa a vámokat a Trump-adminisztráció.

Az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bírósága megakadályozta az amerikai elnök importvám-kivetésre vonatkozó döntései többségének a végrehajtását, azzal érvelve, hogy Donald Trump túllépte hatáskörét. A bíróság tíz napot adott a Fehér Háznak a vámok leállításával kapcsolatos bürokratikus folyamat befejezésére. A washingtoni vezetés nem ismeri el a döntést, és fellebbez, illetve azt is közölte, kész más jogi megoldásra, hogy fenntartsa a vámokat.

Csizmazia Gábor az InfoRádióban úgy fogalmazott, a vámok blokkolása jelentős fordulat a vámháborúban, de lehetett rá számítani. Felidézte, hogy Donald Trump április 2-án jelentette be a 10 százalékos kölcsönös vámokat, amelyek különböző mértékben 185 országra és régióra vonatkoztak világszerte, később azonban felfüggesztette vagy elhalasztotta az amerikai kormányzat. Az elnök bejelentése után két héttel nyújtottak be keresetet az intézkedéssel szemben. Donald Trump egy 1977-es törvényre hivatkozott a vámtarifák kivetésekor, ami a szakértő szerint jogi értelemben „szürke zóna”, mert

eddig nem volt rá precedens, hogy amerikai elnök nemzeti veszélyhelyzetnek tituláljon a külkereskedelmi deficit által előállt gazdasági helyzetet.

A fellebbviteli bíróság gyorsított eljárásban tárgyalja az ügyet, addig átmenetileg hatályban maradhatnak a vámok. A helyzet meglehetősen komplikált, hiszen Donald Trump nemrég mind Kínával, mind az Európai Unió szemben 90 napra felfüggesztette a korábban bejelentett vámokat, vagyis szinte hétről hétre változnak az álláspontok és a rendelkezések. Az ügy a közeljövőben vélhetően a kilenctagú legfelsőbb bíróság elé kerül, de Csizmazia Gábor szerint nehéz megmondani, milyen döntést hozhatnak a precedens nélküli jogi helyzet miatt.

Az Amerika-szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az egyébként konzervatív többségű legfelsőbb bíróság végül azt mondja ki, hogy Donald Trump „túlterjeszkedett”, ugyanis az amerikai alkotmány értelmében a különböző vámok, illetve a kereskedelempolitika meghatározása eredetileg a kongresszus feladata volt, de több törvény útján az 1930-as évektől ezt a jogkört lépésről lépésre átadták az elnöknek. A cél azonban nem az volt ezzel, hogy a mindenkori amerikai elnök további vámokat vezessen be, hanem éppen ellenkezőleg:

az volt a döntéshozók szándéka, hogy könnyebben leépíthetők legyenek a vámok.

Mivel az eredeti felhatalmazás utóbbi volt, Csizmazia Gábor megítélése szerint dönthet úgy a legfelsőbb bíróság, hogy Donald Trump „túlságosan egyoldalúan és tágan értelmezte azt a jogkörét, amit a kongresszus részben megadott neki, de nem ezzel a szándékkal”.

Több jogi kiskapu is nyitva van

Mindezzel együtt a washingtoni kormányzat adott esetben találhat jogi kiskaput a vámok bevezetésére, és már alkalmazta is ezt. Donald Trump ugyanis az 1964-es és 1974-es kereskedelmi törvényben szereplő passzusokra hivatkozva vetette ki a 232-es és a 301-es típusú vámokat. Ezek a jogszabályok gazdasági szektorokat, iparágakat védenek. Az egyik törvényt abban az esetben lehet alkalmazni, ha valamelyik kereskedelmi partner megszegi a hatályban lévő kereskedelmi szabályokat, a másikat pedig akkor, ha az adott termék behozatala olyan mennyiségben valósul meg, ami már nemzetbiztonsági kockázattal jár. A legismertebb példa erre az acélra és az alumíniumra kivetett vámok 2018-ból, illetve idén is történt hasonló intézkedés a Trump-adminisztráció részéről (25 százalékos vámtarifa). Az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa hangsúlyozta: utóbbi termékeket nem érinti a mostani bírósági ítélet.

Hozzátette: ha Donald Trump erre hivatkozva más szektorokban is azonosít olyan termékeket, amelyekre vámot lehetne kivetni, megteheti. A másik megoldás pedig az lehet, hogy a fizetési mérlegre való hivatkozással amellett érvel, hogy akadozik a kereskedelem, és bevezeti a 122-es típusú vámokat. Erre sem volt még példa eddig, soha senki nem nyúlt ehhez az eszközhöz az Egyesült Államokban.

A szakértő megjegyezte: alapvetően van még bőven mozgástere Donald Trumpnak, de megfelelő indok nélkül nem lehet alkalmazni az említett intézkedéseket. Érvekkel meg kell határozni, hogy milyen termékeket, mennyi időre, milyen módon, milyen tarifával és milyen célból akarnak vámokkal sújtani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

Orbán Viktor péntek reggel: a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját

A Kossuth rádióban kezdte pénteki munkanapját a miniszterelnök. Elmondta, a következő napokban derül ki, hogy a háború továbbterjed a mi irányunkba vagy letekerik a lángját. Nem vagyunk még kint a vízből, de egy kevésbé feszült és kockázatos időszak előtt állhatunk. Ha a háborút a harctéren kell megoldani, a fenyegetettség nőni fog – fogalmazott. Beszélt az orosz energiától való függésünkről, a gyenge Európáról, a Tisza Párt állítólagos programjáról és a kettős állampolgárság népszavazásának évfordulójáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×