Infostart.hu
eur:
384.52
usd:
330.65
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Low key photography of grungy old flags of China and USA.
Nyitókép: Klubovy/Getty Images

„Nem kellene a kedvességet sérelmekkel viszonozni” – üzent a kínai külügyminiszter a Trump-kormányzatnak

Az USA-nak és Kínának továbbra is több lehetősége van az együttműködésre, de ha nyomást gyakorolnak a távol-keleti országra, nem marad el a válasz – jelentette ki Vang Ji, aki szerint a fentanillal való visszaélés olyan kérdés, amelyet az Egyesült Államoknak magának kellene megoldania.

Kína határozottan szembeszáll az Egyesült Államok nyomásával – jelentette ki Vang Ji kínai külügyminiszter a XIV. Országos Népi Kongresszus harmadik ülésszaka alkalmából tartott sajtótájékoztatón, és hozzátette azt is, hogy hazája „stabil globális erő a geopolitikai zavarok közepette”.

A miniszter szerint senki sem gondolhatja komolyan, hogy „egyrészt elnyomhatja Kínát, másrészt jó kapcsolatokat alakíthat ki Kínával”. Figyelmeztetett: ha bárki vakon nyomást akar gyakorolni rájuk, nem lesznek adósak a válasszal. A tárcavezető hangsúlyozta: az USA-nak és Kínának továbbra is „széles körű közös érdekei és terei vannak az együttműködésre”.

Vang Ji kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak „nem kellene a kedvességet sérelmekkel viszonoznia, nemhogy ok nélkül vámokat kivetni”, utalva azokra a segítségekre, amelyet Peking az évek során a fentanil kérdésében nyújtott Washingtonnak.

„A fentanillal való visszaélés olyan kérdés, amelyet az Egyesült Államoknak magának kell megoldania”

– mondta a sajtótájékoztatón Vang Ji azzal kapcsolatban, hogy Washington a héten további 10 százalékos vámot vetett ki a kínai importra a fentanil folyamatos beáramlása miatt. Vang Ji bizakodóan nyilatkozott az amerikai–kínai technológiai versenyről, mondván, hogy „ahol blokád van, ott áttörés is van, és ahol elnyomás van, ott innováció is van”.

Az ukrajnai háború rendezésével kapcsolatban Kína egy minden fél számára elfogadható „tisztességes, tartós és kötelező érvényű békemegállapodást” szeretne elérni – fogalmazott a kínai külügyminiszter. „Kína kész továbbra is konstruktív szerepet játszani a válság végleges rendezésében és a tartós béke megvalósításában, az érintett felek kívánságának megfelelően, a nemzetközi közösséggel együtt” – jegyezte meg.

Vang Ji egy újságírói kérdésre adott válaszában közölte: a kínai–orosz kapcsolatok „egy zavaros világban állandóak, nem pedig a geopolitikai játszmák változói”. Egyben arra sürgette a fejlődő országokat, hogy

„folytassák képviseleti és tárgyalási pozíciójuk erősítését a globális kormányzáson belül” az Egyesült Államok nyomásával szemben.

„Ha minden ország a saját nemzeti prioritását hangsúlyozza, és az erőben és a státuszban hisz, akkor a világ a dzsungel törvényéhez fog visszafejlődni, a kis és gyenge országok viselik majd a terhet, a nemzetközi szabályok és rend pedig súlyosan sérülni fog” – mondta Vang Ji.

„A nagyhatalmaknak vállalniuk kell a nemzetközi kötelezettségeket és teljesíteniük kell a nagyhatalmi felelősségüket. Nem szabadna profitorientáltnak lenniük, és nem szabadna zsarnokoskodniuk a gyengékkel” – jelentette ki a kínai külügyminiszter.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×