Infostart.hu
eur:
360.36
usd:
309.39
bux:
132046.37
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A Raiffeisen Bank Zrt. logója a belvárosi Akadémia utcában 2014. január 8-án. A Magyar Hírlap értesülése szerint a magyar tulajdonban lévő Széchenyi Kereskedelmi Bank ajánlatot tett az osztrák Raiffeisen magyar leánypénzintézetére.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A hűséges ügyfelek sem ússzák meg a jelnetős drágulást

A Raiffeisen Bank korábban – a magyar piacon egyedüliként – úgy döntött, hogy még idén elindítja az illetékemelést az új ügyfelekre nézve. Most megérkezett a hitelintézet bejelentése arról, hogy a régi ügyfelek sem ússzák meg a jelentős drágulást.

Csütörtökön a Raiffeisen Bank által bejelentett változás alapján 2025. február 17-től a bank összes ügyfele számára 0,15 százalékponttal, de legfeljebb 10 ezer forinttal drágulnak az átutalások és az eddig is díjköteles csoportos beszedések díjai, ami másfélszeres díjnövekedést jelent a banki díj pénzügyi tranzakciós illetékre eső részére – olvasható a biztosdontes.hu közleményében.

Így például 100 000 forint átutalása esetén – az 50 000 forintos illetékmentes határ figyelembevételével – 150 forint helyett 75 forinttal többet kell majd fizetni februártól, összesen tehát már 225 forintot. Ez csak az illetékemelés miatti drágulás, amihez hozzájön még a bank saját díjrésze is. További 100 000 forintonként az állami elvonás mértéke 300 forintról 450 forintra nő, az illetékmentes határ felett.

A készpénzfelvételnél még nagyobb arányú a banki díj illetékrészének emelkedése. Bár a bank a bankkártyás hirdetményét is frissíti 2025. február 17-től, az egy technikai hiba miatt a jelen közlemény kiküldésének időpontjában (december 5.) nem tölthető le a bank weblapjáról.

A bankkártya nélküli készpénzfelvételnél 0,3 százalékponttal biztosan drágulnak ezek a tranzakciók, a bankkártyás készpénzfelvételek esetében pedig valószínűleg – írják. Ez 100 000 forint készpénzfelvétele esetében 300 forintos drágulást jelent, így összesen már 900 forint lesz csak az állam által elvont díjrész a banki díjból. Ehhez hozzáadódik még a bank saját díjrésze is.

Amennyiben egy átutalás devizakonverzióval is együtt jár, például forintszámláról euróátutalás történik, akkor az új kiegészítő tranzakciós illetéket is áthárítja a bank, amelynek mértéke 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint tranzakciónként. Az ilyen átutalási tranzakciók díjában az állami elvonás ezzel megtriplázódik, mértéke összesen 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint lesz.

2025. február 17-től minden, az előző hónap 24-étől a tárgyhónap 23-áig végrehajtott devizakonverzióval járó tranzakciók után a konverzió utáni állami elvonás szerinti banki díjat a hónap utolsó munkanapján utólagosan, egyben terheli a bankszámlán a Raiffeisen Bank.

Az Index emlékeztet, hogy eddig az alábbi bankok jelentettek be díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték megemelésére hivatkozva:

  • Raiffeisen Bank: 2024. november 21. (az új ügyfelekre nézve), 2025. február 17. (a 2024. november 21-én már bankszámlaszerződésben álló többi ügyfélre nézve)
  • OTP Bank: 2025. január 1.
  • K&H Bank: 2025. január 6.
  • CIB Bank: 2025. január 17.
  • UniCredit Bank: 2025. február 1.
  • MBH Bank: 2025. január 31.
  • MagNet Bank: 2025. február 1.
  • Polgári Bank: 2025. február 1.
  • Wise: 2025. február 1.
  • Erste Bank: 2025. február 3.
Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Több döntést hozott az új kormány a hétfői ülésén, Sulyok Tamás nem akar lemondani

Zajlik a hatalomátvétel: a napokban történik meg az új minisztériumok apparátusának felállítása, egyre több államtitkári név ismert. Hétfőre Magyar Péter ismét kormányülés összehívását lengette be, így várhatóan több fontos bejelentésre számíthatunk a kabinettől. Orbán Anita arról adott hírt, hogy tárgyalások kezdődnek a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak rendezésére Ukrajnával. Sulyok Tamás köztársasági elnök egy interjúban arról beszélt, hogy nem tervez lemondani a tisztségéről, mire Magyar Péter újra távozásra szólította fel. Balásy Gyula két, az államnak felajánlott kommunikációs cégéről kiderült, hogy végrehajtás indult ellenük, Varga Mihály pedig kijelentette, hogy a jegybank partner lesz a kormánnyal az euró bevezetésében. A fejleményekről folyamatosan tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×